Medve-barlang

A barlangot 1975. szeptember 17-én  fedezték fel, a Kiskóh-i márványkitermelés egyik robbantása során. 1980 július 14-én tartották a barlang hivatalos megnyitóját. A barlang megközelítőleg négy millió éves, hossza másfél kilométer, amiből 850 méter van kiépítve, a többi a tudományos kutatást szolgálja. Nevét a barlangban talált barlangi ősmedve csontokról   kapta, amelyek ma is nagyszámban tekinthetők meg. A barlangi medve (Ursus Spelaeus) már több mint 10 000 éve kipusztult. A barlangot mégsem a medvecsontok teszik különlegessé, hanem a hihetetlen mennyiségű és változatos alakú cseppkövek. A leglátványosabbaknak nevet is adtak, ilyenek a Gyertyák, a Rakéta, a Vének Tanácsa. A cseppkövek kora mintegy 55 ezer év. A barlang levegőjének hőmérséklete egész évben 10 Celsius fok körül van, a látogatás idegenvezető irányításával kb. 45 percet tart. A barlang évente több mint 200.000 látogatót fogad. Megközelíthető: DN-76-os út (Oradea-Deva), Sudrigiu településnél letérni a 763-as megyei útra Chişcău településig. 1975 szeptember 17-én a Kiskohó község területén található márványbányában a szokványos dinamitos robbantást hajtották végre. A robbantás nyomán egy üreg nyílt meg, melybe a helyi Curta Traian robbantómester kíváncsiságból bemerészkedett. Az egyedülálló látványnak, melyben része lehetett, hamarosan elterjedt a híre az egész környéken, a Vaskohsziklási Speodava barlangászklub tagjai, Nicolae Brijan vezetésével feltárták a barlangot. A tudományos feltárások eredményei, valamint a hasonló módon feltárt és nagyon rövid ido alatt lepusztított Fagului-barlang rossz emléke ráébresztették az akkori megyei pártvezetést, hogy különleges, Romániában addig egyedülálló intézkedéseket hozzon a barlang védelmére.

1980 július 14-én adták át hivatalosan kiépítve és elektromos kivilágítással is ellátva turisztikai hasznosításra szánt barlangszakaszt, megteremtvén ilymódon a lehetoséget, hogy kisiskolásoktól a nyugdíjasokig bármely korosztály belepillanthasson a föld alatti világ rejtelmeibe. Egyben biztosították azt is, hogy a barlang alsó szakasza tudományos rezervációként érintetlen maradjon. Igy válhatott a Medve-barlang Románia leglátogatottabb barlangjává, melyben a turisztikai kihasználás és a tudományos kutatás békésen megfér egymás mellett. Tény, hogy ez a barlang nem méreteivel, hanem a cseppkoképzodmények sokaságával és változatosságával, mondhatni tútzsúfoltságával válik egyedülállóvá. A 15000 éve kihalt barlangi medve (Ursus Spelaeus) maradványok csak fokozzák a barlang vonzerejét. A járdákkal, kapaszkodókkal kiépített felso rész összhossza 847 m, a látogató csoportokat jelképes összegért megváltott jegy ellenében turistavezeto kalauzolja végig a 3 egymásba nyíló járaton: a Medvék-járata a felhalmozódott medvecsontokról kapta a nevét, az Emil Racovita-járat méltóképpen hirdeti és népszerusíti a romániai barlangkutatás atyjának nevét, míg a Gyertyás-járat a gyertyaszeruen kiemelkedo sztalagmitkal ejti ámulatba a látogatót. A kijárati szakasz jelképesen a Vének Tanácsa nevet viseli. A barlangoknak és a bennük lakó lényeknek sokszor tulajdonítottak mágikus erot: hogy ez nincs másképpen a XXI. század küszöbén sem, elárulják a mindenfelé szétszórt aprópénzek, melyeket a látogatók szerencsehozó szándékkal dobálnak szét. Ezek eltakarítása a folyamatos tisztítási akciók ellenére is reménytelen feladatnak tunik.                                                                                                                                                       Nyulász Péter: Cseppköves   —   vers Mackóbarlang hatalmas Belül sötét, izgalmas Barnamedve lakik benne Fittyet hány a cseppkövekre Nem igazán geológus Vastag bundás rigorózus Nincs is neki egyéb vágya Csupor méz meg ízes málna