Kolozsvár

 

  Kolozsvár óvárosa a fellegvárból

"Hisz minden léleknek van valahol a
mélyben egy dédelgetett, megsiratott,
eltemetett, feltámasztott, ezerszer
visszaálmodott »Kolozsvár«-ja."

Reményik Sándor

Kolozsvári séta tér





Mátyás király Szobra


Fenséges királyunk Kolozsvár Főterén
Fogadja seregét, hátasa harci mén...
Súlyos páncélzatban minek jogar, palást?!
Hadvezérit várja... Vitéz Magyar Balázst
,Kemény Kinizsi Pált, ki vagdalt a portyán:
Szilajul szétkiált, vivát száll ki torkán!
Éljenzi a Győztest gy-kor hadi tábor,
Bizakodva néz föl Szapolyai nádor
S a szablyás Báthory, az erdélyi vajda!
Lábánál lobogók, sok zsákmányolt fajta:
Oszmán, német, cseh meg moldovai zászlók,
Kik csatákban voltak zúgó szélben gázlók,
Fondor császáriak, félholdasak, szépek —
Mind letörettek, mint felbőszített népek.
Érces nyugalommal bástyás talapzatán
Túltekinthet Mátyás a megmaradt hazán:
Konokul magaslik Kolozsvár Főterén,
Magabiztos, erős, akár a bölcs remény —
S késő századoknak hódolását várván
Túlnő szennyes idők ármánykodó árján.

Kolozsvár—Marosvásárhely, 1918. december 7-én

Mátyás szoborcsoport - Fadrusz János legjelentősebb alkotása,ami Kolozsvár szimbólumává vált, a győztesen bevonuló, seregszemlét tartó magabiztos uralkodót ábrázolja. Az emlékművet 1902 október 12.-én a császár-király képviseletében József Ágost főherceg leplezte le. A szobrok a mozdulat megörökítésével hatnak, fokozva a hatást a négy hódoló vitéz, akiket a hagyomány (balról-jobbra) Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, Báthory István erdélyi vajda személyével azonosított.



Mátyás király (1458-1490) szülőháza - Kolozsvár legrégibb lakóháza. Két vagy három épület összevonásával keletkezett a mai emlékház. Közbülső része a tulajdonképpeni gótikus egység, mely már születésekor is állt, a másik két rész vagy száz évvel fiatalabb, ezek reneszánsz stílusúak. A ház az 1440-es években Méhfi Jakab tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet, Mátyás édesanyja, Kolozsvárt. A házat 1467 szeptember 28.-án Mátyás király minden adó alól felmentette, ami egy olyan kiváltság volt, amely rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. A Mátyás szobor felállítására készülve a város a századfordulón egy budapesti műépítész tervei szerint, majd az 1940-es évek elején Kós Károly tervei szerint rekonstruáltatta a házat, ekkor kapta a mai puritánabb jellegét.



Kolozsvár rövid története

Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők. Románia területén felfedezett legrégebbi, neolitikumból származó leleteket ugyancsak a város környékén találtak. A római kor mély nyomokat hagyott a város fejlődésében, a régi római castrum egy virágzó várossá alakult. Római neve Napoca, ennek emlékére kapta a város 1974-ben a Cluj-Napoca nevet. A népvándorlás századai után, a X. és XI.. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi Óváros területén keletkezett a középkori ispán-sági vár. A Kolozsvár nevű, szerény katonai erődítmény körül magát a várost a szász telepesek (úgynevezett "hoszteszek", azaz vendégek) a XIII. században kezdték felépíteni. 1270-ben V.István király a települést az erdélyi püspöknek adta, de 1316-ban újból királyi várossá emelte. Falai a XV. században épültek. Kolozsvárott született 1440 február 23-án Mátyás király.
Kolozsvár Erdély legfontosabb művelődési központja volt és az is maradt. Két színháza, illetve operaháza, több hangversenyterme van, önálló rádió- és televízióállomásai. Számos nagy múltú vagy újabban alakult tudományos és művelődési intézmény, társaság és alapítvány működik.
Történelme foyamán Kolozsvár mindig fontos iskolaváros volt, nemcsak ügyes mesterei és kereskedői tették "kincsessé", hanem iskolái is, amelyek századokon át szellemi kincsekkel árasztották el egész Erdélyt. Ezért is hívják (Kincses Kolozsvár)

Kolozsvári Botanikus kert