A kürtőskalács legendája:
A legnépszerűbb legenda szerint a kürtőskalács eredete a tatárjáráshoz kapcsolódik. A tatár seregek közeledtére a kezdeti ellenállások után, Székelyföld lakossága jobbnak látta elmenekülni. Voltak akik a hegyekbe menekültek, mások pedig a Budvár és a Rez barlangjaiban leltek menedéket. A tatárok pedig, hogy sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták a biztos és megközelíthetetlen búvóhelyen levőket, elhatározták, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ez így ment hosszú ideig, amíg egyszer csak a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az ennivalójuk. Ekkor egy okos székely asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, és hatalmas kalácsokat sütött, amelyeket dorongra vagy magas póznákra húztak és fölmutatták a tatároknak: „Nézzétek mi itt milyen jól élünk, míg ti pedig éheztek.” A tatárok akik, már alig bírták az éhezést, bosszúsan elvonultak. Ez időtől nevezik a kürtőskalácsot dorongfánknak, mint ahogyan a régi receptes könyvekben az alatt az az elnevezés alatt található.
Kürtőskalács receptje: (kb. 4-5 db.)
1 kg liszt
2 tojás
2,5 dkg élesztő
½ l tej
vanília cukor
reszelt citromhéj
csipetnyi só
maroknyi cukor
diónyi margarin
2 dl langyos cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet, a tojást, a margarint, a vaníliát, a citromhéjat és a sót összegyúrjuk, folyamatosan adagolva hozzá a tejet. Nem túl lágy tésztát gyúrunk, majd kb. fél óráig meleg helyen, pihentetjük.
A tésztát únyi vastagon, kb. 1 méter hosszú darabokra, nyújtjuk. Az előzőleg főzőolajjal bekent kürtöskalácssütőre, hézagosan felcsavarjuk. (A feltekert tészta egymástól kb. egy únyi távolságra, kerüljön!) A sütőfára ily módon feltekert tésztát addig hengereljük, amíg a hézagos tészta egyenletesen be nem borítja a sütőfát. Ekkor a tészta felületét főzőolajjal bekenjük, majd kristálycukorba forgatjuk. Parázs fölött, egyenletesen forgatva megsütjük. A kalács kb. 3-4 percnyi sütést, igényel. Amint a cukor szép fényesre karamellizálódik, már készen is van az ízletes kürtős kalács. (Minél tovább barnítjuk a cukrot, annál ropogósabb, de egyben kesernyésebb is lesz a cukormáz!) Amennyiben ízesíteni szeretnénk, akkor a tűzről levett, frissen elkészült kürtős kalácsot dió-, kókusz-, vagy fahéjreszelékbe forgatjuk!
Jó étvágyat kívánok!
Szia Irmuska megérkeztem!4 egy kis hozzá-szollásom !
VálaszTörlésA kürtőskalácsról Orbán Balázs: a Székelyföld leírása című írásában már említést tesz.
(1868)
A kürtőskalács eredetéről több hiedelem és monda járja a világot. Természetesen mi azt valljuk magunkénak, amelyik hozzánk a legközelebb áll. Ez a tatár-járáshoz kötődik: ".A tatár seregek közeledtére a kezdeti ellenállások után, Székelyföld lakossága jobbnak látta elmenekülni.Voltak akik a hegyekbe menekültek, mások pedig a Budvár és a Rez barlangjaiban leltek menedéket. A tatárok pedig, hogy sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták a biztos és megközelíthetetlen búvóhelyen levőket, elhatározták, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ez így ment hosszú ideig, amíg egyszer csak a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az ennivalójuk. Ekkor egy okos székely asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, és hatalmas kalácsokat sütött, amelyeket dorongra vagy magas póznákra húztak és felmutatták a tatároknak: "Nézzétek mi itt milyen jól élünk, míg ti pedig éheztek." A tatárok akik, már alig bírták az éhezést, bosszúsan elvonultak."
Ez időtől nevezik a kürtőskalácsot dorongfánknak, mint ahogyan a régi receptes könyvekben ezalatt az elnevezés alatt található.
Egy szó mint száz nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik történet áll közelebb a valósághoz, éppen ezért aki nem hiszi járjon utána.
Na kicsi barátnőm járj utána sok puszim röppen Aliz