Marosvásárhely

Kultúrpalota

A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja.

Marosvásárhely Erdély középsõ részén fekszik, festõi földrajzi környezetben. Átszeli a Maros folyó, s tölgy és bükk erdõkkel borított dombok veszik körül. Vásárhelynek ma 160. 000 lakósa van, magyarok és románok, kisebb számban pedig cigányok, németek és zsidók. A város a vidék kulturális és ipari központja, a megye adminisztratív székhelye. Írásos történelme több mint 6 évszázaddal ezelõtt kezdõdik. Építészeti szempontból - anélkül, hogy egy tipikus középkori városnak lenne nevezhetõ - jó néhány említésre méltó régi épülete van. A legrégebbi építmény a várban található református templom, amely gótikus stílusban épült, a XV. században, Hunyadi János idejében. A vár bástyáival és magas várfalaival, az egyetlen teljesen épen maradt középkori vár Erdélyben. Több jelentõs kulturális személyiség neve kötõdik a városhoz. Ma a városban mûködik egy nemzeti színház román és magyar tagozattal, egy filharmónia, történelmi múzeum természetrajzi részleggel, közkönyvtárak, képzõmûvészeti tárlatok. A városban 3 állami egyetem létezik: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színmuvészeti Akadémia, és a Petru Maior Egyetem. Ezenkívül a román Akadémia egy Társadalomkutató Intézete is mûködik a városban.

Fekvése

Marosvásárhely három földrajzi tájegység találkozásánál fekszik (Mezőség, Maros-völgye és Nyárádmente), mintegy 320 méterrel tengerszint felett. A város a Maros mindkét partjára kiterjed, a központ és a városnegyedek nagy része azonban a folyó bal partján fekszik. A belvárostól nem messze található a város legmagasabb pontja, a Somos-tető, amely a város egyik legfontosabb turisztikai állomása, az itt található állatkertnek is köszönhetően.

A város éghajlata mérsékelten kontinentális.

A várost a következő községek veszik körbe: Marosszentgyörgy, Jedd, Marosszentanna, Marosszentkirály, Koronka és Maroskeresztúr.

Wass Albert

Erdélyi fák között

Erdélyi fák között egy évben kétszer hull a falevél.
Ősszel, mikor a hervadás leszáll,
s az árva fák közt zúgni kezd a szél.
És tavasszal, mikor a holt mezökre
az élet lüktetése visszatér.
Nálunk akkor is hull a falevél.
Nálunk akkor is búsak a lelkek,
mikor a rónán pacsirta dalol,
úgy ég olyankor, úgy fáj valahol...

Tavaszi szél még jobban megcibálja itt a fákat,
s mi megmaradt: emléke a régi nyárnak,
az a kevés is mind, mind lepereg..
Erdélyi fák között, én nem tudom
miért, de kétszer hullanak a falevelek...

Üzenet haza

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska is rágja le vetését,
ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszon,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedéknek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem habarccsal és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és IstentőI való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad...

Maradnak igazak és jók,
a tiszták és békességesek,
erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasztják már fönn az égben a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia,
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz, és csak a kő marad,
de a kő marad.

Székelyudvarhely

Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Ma Hargita megye második legnépesebb városa: Ma a Hargita megye nyugati harmadát magában foglaló udvarhelyi körzet vonzásközpontja, az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára. A város számos rejtett értéket kínál a látogatóknak.

Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100 (az 13A műút mentén), Kolozsvártól 200 (E60-as műút mentén), Brassótól 100 km-re fekszik (a 137, 131 és a 132B számú megyei utak, és az E60 országút mentén). Segesvártól (52 km) vonattal is elérhető.

Székelyudvarhely több mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régibb korszakokból származó monumentális műemlékekkel, kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus-kápolnát. A város jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk.

A városban több alkalommal is tartottak székely nemzetgyűlést és hadiszemlét, „lustrát", és rövid ideig itt működött egy székely főtörvényszék, mely az egész Székelyföld peres ügyeit ellátta. Innen származik az anyaszék, illetve az a székely anyaváros elnevezés.

Mindezek mellett Székelyudvarhelynek, több mint hat évszázados múltja ellenére nincs látványos középkori épített öröksége. Ennek a kornak az egyetlen, szinte eredeti állapotában fennmaradt műemléke a város déli kijáratánál elhelyezkedő Jézus szíve kápolna.

A Jézus Szíve-kápolna




Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemlék épületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy mellett, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Jézus Szíve kápolna. Ez a Jézus Szíve-kápolna, vagy más néven Szentszív-kápolna. A művészet történeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus Szíve-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi. A Jézus Szíve-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

Egy legenda szerint a kápolna helyén egykor pogány oltár volt, azonban a szembe levő Budvárban már keresztény vitézek laktak. Ezek egyszer meglesték a pogányok szertartását és a vár leghíresebb íjásza „Jézus"-t kiáltva kiröpítette a nyílvesszőjét. A pogányok ijedtükben keresztényekké lettek és ők is „Jézus"-t kiáltották. Ezt látva, a keresztények a csodás lövés és a megtérés emlékére, a pogány oltár helyére kápolnát építettek és azt Jézus-kápolnának nevezték el.

A második legenda szerint a tatárdúlás idején a környék népe a Budvárba menekült és hősiesen védte magát, azonban a tatárok körülvették a várat és ki akarták éheztetni a védőket. A kán sátra éppen ott állt, ahol ma a kápolna. A helybéliek élelme és kitartása már fogytán volt, mikor egy híres íjász „Jézus"-t hívta segítségül, megfeszítette íját, kirepítette nyílvesszőjét a tatárok felé és egyenesen szíven találta a kán vezért. A megijedt tatárok szétfutottak, a várbeliek megmenekülésük emlékére egy kápolnát építettek arra a helyre, ahol meghalt a tatár vezér.

("A tuhudunok (pogányok, talán Tuhutum vezérről neveztetve igy) jártak oda áldozni. Budvára akkor még sértetlenül állott a szembe levő (innen 1000 lépésnyire fekvő) büszke szikla ormon. A várban keresztény vitézek; voltak ezek közül a leghíresebb ijász Jézust! kiáltva röpíté közi bök nyilát. Ezek ijedtükben Jézust kiáltva lettek keresztényekké, s a csudás lövés, és az ezáltal eszközölt megtérés emlékére építék oda a Jézus kápolnát.

Másik hagyomány szerint a tatárdúláskor Bud várába, ősi védhelyére vonult a vidék zaklatott lakossága, s onnan hősileg oltalmazta magát a várat ostromló tatárok ellen, de élelmük már fogyott, s azzal a menekülhetés reménye is tünedezett, midőn egy híres íjász megfeszítvén hatalmas ívét s Jézust segélyül híva röpíté el nyílvesszőjét és az a völgy tulfelén (a kápolna mostani fekhelyén) sátra előtt pöffeszkedő Khánt épen szívbe találta. A csudás lövés által elrémített és vezért vesztett tatárság szétfutott; a vész mentett nép pedig lejövén sziklavárából, szerencsés és csudás meneküléséért emlékkápolnát épített, azt az íjász segélykiáltásáról Jézus kápolnájá-nak nevezvén el."írta Orbán Balázs)

A kápolna építésének idejét illetően megoszlanak a szakemberek véleményei: a művészettörténészek a XIII. századra teszik a templom építésének az idejét, ezzel szemben más kutatók, régészeti ásatások anyagára támaszkodva, a XVI. századot jelölik meg. A friss régészeti kutatások remélhetőleg elősegítik a kérdés tisztázását.

A magas, nyugat felől három támfallal megerősített kőfal által övezett kápolna 340x340-ess központi részéhez kapcsolódik négy félköríves karéj. Az északi részében van az oltár, ettől keletre a szentségtartó fülke. A kápolna eredeti, 1677-bő származó kazettás mennyezetét, amely a múzeumban van, most egy XX. századi másolat helyettesíti.

Vasszékely


Székelyudvarhelyen, a Márton Áron téren áll a 82-es gyalogezred hősi halottainak emléket állító bronzból öntött Vasszékely-szobor.
Eredetileg 1917-be n állították fel. A szobor apró vasszegekkel, vaspikkelyekkel volt borítva, innen ered a neve.
A szobrot 1919-ben lerombolták.Ennek a helyére készült az új emlékmű, melyet 2000. március 15-én lepleztek le.

Szoborpark



Az Emlékezés Parkjának megálmodója és létrehozója a Székelyudvarhelyért Alapítvány .A szoborparkot 2004. május 22-én ünnepélyesen avatták Orbán Viktor jelenlétében. A szobrok 12 ismert történelmi személyiséget: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székelyt ábrázolják. A szobrok alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek.

Kun Irma igazán menő profilt dobott össze!

Kun Irma igazán menő profilt dobott össze!

Bözödújfalu az elárasztott falú

Reményik Sándor
Mint Atlantisz, a rég elsüllyedt ország,
Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.
Elmerült székely faluk hangja szól
Halkan, halkan a tengerfenéken.
Magyar hajósok, hallgatózzatok,
Ha jártok ott fenn förgeteges éjben:
Erdély harangoz, harangoz a mélyben.

Az elárasztott falu:

A Bözödi-tó helye lakott település volt, feltöltésekor Bözödújfalu víz alá került, mintegy 157 családot kellett innen áttelepíteni, néha erőszak árán is. A gát 1976-1980 között épült. Kezdetben a falu lakói is a gátépítésen dolgoztak, de amint megtudták, hogy falujuk víz alá fog kerülni, többé nem voltak hajlandóak a munkára. Buszokkal hozták az új munkásokat máshonnan. A tiltakozás hiábavaló volt, a tó feltöltése megkezdődött, és a falut házastul, berendezésestül, templomostul elnyelte a mélység. Azt mondják a horgászok, néha csónakban ülve látni a házak tetejét.

A falu végén 1995-be n emlékművet emeltek a feláldozott falu emlékezetére.
A volt falu határában emlékhely áll, melyen az alábbi felirat olvasható:

„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották. Ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

Állíttatta: Sükösd Árpád, 1995

Bözödújfalu első okiratos említése, 1566-ból való. Sorsát, Ceauçescu román államelnök és pártfőtitkár politikája pecsételte meg. A bukaresti diktátor, a nyolcvanas évek végén - nem sokkal bukása előtt - szánta el magát arra, hogy az erdélyi magyar falvak felszámolásával és az ott élő népesség városba, - panelházakba - költöztetésével töri meg az ősi, erdélyi magyar településszerkezetet. A falun átfolyó Küsmöd patak medrét 1989-ben gáttal zárták el, a patakot felduzzasztották, a falu lakóit elköltöztették.

A lakóházak és s templomok víz alá kerültek. A hatalmas víz eltakar mindent. A karóra futtatott babot, kutyaólat, galambdúcot… Kincseket rejt a mély… mívesen faragott székelykapukat, amelyeken a megrakott szekérrel is be tudott hajtani a gazda… Faragott tornácokat, ahol esténként, a virágok illatától bódult lányok viszonozták udvarlóik csókjait… Gólyafészkeket, amikben éhes gólyafióka helyett, ma halak fészkelnek.

A katolikus templom legnagyobb kincsét, a középkorban faragott gyönyörű, ember nagyságú Madonna szobrot, a „Napba öltözött Asszonyt„ még az elárasztás előtt kimentették.

"Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk;
s a föld, amelyen élünk és meghalunk"
/Tamási Áron/