2014. február 25., kedd

Látogassunk el Erdélybe



Erdély,
az utóbbi néhány évben a turisták nagyon kedvelt úti célja. Egyre növekvő népszerűsége nem véletlen, hiszen Erdély annyira változatos és sokszínű, hogy a legkülönbözőbb érdeklődésű ide látogatónak is életre szóló élményt nyújt.
A magyar történelem és kultúra iránt érdeklődők ősi várakra, középkori városokra és a legnagyobb magyar történelmi személyiségek, írók és művészek emlékhelyeire bukkanhatnak itt. Nem beszélve arról, hogy Európában utolsóként Erdélyben találkozhatunk élő és újra virágzó népi kultúrával.
A Kárpátok vadregényes hegyei, barlandjai és különleges természeti képződményei biztosan lenyűgözi az ide látogatót. Mindezek mellett az erdélyi utazást az itt élők kedvessége, természetessége és rendkívüli vendégszeretete teszi felejthetetlenné.
Mutassuk be tehát nagyvonalakban ezt a meseszép helyet.


Partium

A Partium nagyjából a Csonkahon és a Király-hágó között észak-déli irányban elnyúló terület. Ezek az egykori kelet-magyarországi megyék azért kapták a Partium, azaz "Részek" elnevezést, mert a területet az erdélyi fejedelmek mint Erdélyhez kapcsolt magyarországi "részeket" birtokolták a 16. és a 17. században. A Partium hagyományosan a mai Máramaros, Szilágy, Bihar és Arad megyék területét foglalja magában.
Nagyvárad és környéke
Bihar-hegység és a Mócföld
Szatmár
Szilágyság





Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medencét északról, délről és keletről a Kárpátok karéja, nyugatról pedig az Erdélyi-szigethegység zárja körül. A medencét és a hegyvidéki peremvidéket nevezik földrajzi és történelmi értelemben Erdélynek.
Az Erdélyi-medence kapuja nyugati irányból az Erdélyi-szigethegységet északról megkerülő Király-hágó.
Kolozsvár                  
Kalotaszeg                 
Mezőség                   
Aranyosszék               
Gyulafehérvár és környéke    
Beszterce és környéke  
 
Székelyföld
A Keleti-Kárpátok középső és délkeleti vonulatait, ennek hegyközi medencéit, valamint az Erdélyi-medence, ezen belül a Mezőség peremterületeit foglalja magába.
Különleges élmény, amikor a magyar határtól 300 kilométerre egyszer csak az embernek olyan érzése támad, mintha egy másik Magyarországon járna
Marosvásárhely   
Marosszék  
Székelyudvarhely   
Udvarhelyszék      
A Hargita vidéke
Csíkszereda és környéke  
Csíki-medence       
Gyergyó és a Gyimesek
Sepsiszentgyörgy és környéke 
Háromszék - Erdővidék  
Háromszék keleti része
Kézdivásárhely és környéke
 
Csángóföld
Aki Erdélyben jár (különösen Csíkban vagy Háromszéken) és szereti a kalandot, annak feltétlenül érdemes átmennie a Kárpátokon túlra, és meglátogatni az ott élő csángó-magyarokat. A moldvai csángó falvak lakóival történő találkozás életre szóló élményt jelent minden ide látogatónak.
Csángó falvak
Szászföld
Székelyföld déli szomszédságában terül el Szászföld. Valaha Királyföldnek is nevezték, mivelhogy egykoron az ide behozott szászokat és németeket a királyi birtokokon telepítették le. Erdély egyik legromantikusabb és leglátványosabb vidéke.
Nagyszeben
Nagyszeben környéke
Medgyes és környéke
Segesvár és környéke
Fogaras vidéke
Brassó és környéke
Barcaság
 
Dél-Erdély és a Bánság
Arad felől belépve erre a vidékre a Maros folyó völgyének festői tájain utazva juthatunk Erdély belső vidékei felé. Ez a vidék a Hunyadi család ősi fészke, történelmi emlékekben gazdag terület.
A Bánság északról a Maros, délről az Al-Duna, nyugatról a Tisza, keletről pedig a történelmi Erdély által határolt terület.
Arad
Maros völgye
Vajdahunyad és környéke
Temesvár és környéke
 
Máramaros
Mármamaros természeti szépségekben gazdag, varázslatos tájait északról a Máramarosi-havasok, délnyugatról a Gutin-hegység határolják.
Nagybánya és környéke
Máramaros
Máramarossziget

Medve-barlang



                       
 A barlangot 1975. szeptember 17-én  fedezték fel, a Kiskóh-i márványkitermelés egyik robbantása során. 1980 július 14-én tartották a barlang hivatalos megnyitóját.
A barlang megközelítőleg négy millió éves, hossza másfél kilométer, amiből 850 méter van kiépítve, a többi a tudományos kutatást szolgálja. Nevét a barlangban talált barlangi ősmedve csontokról   kapta, amelyek ma is nagyszámban tekinthetők meg. A barlangi medve (Ursus Spelaeus) már több mint 10 000 éve kipusztult. A barlangot mégsem a medvecsontok teszik különlegessé, hanem a hihetetlen mennyiségű és változatos alakú cseppkövek. A leglátványosabbaknak nevet is adtak, ilyenek a Gyertyák, a Rakéta, a Vének Tanácsa. A cseppkövek kora mintegy 55 ezer év. A barlang levegőjének hőmérséklete egész évben 10 Celsius fok körül van, a látogatás idegenvezető irányításával kb. 45 percet tart. A barlang évente több mint 200.000 látogatót fogad.
Megközelíthető: DN-76-os út (Oradea-Deva), Sudrigiu településnél letérni a 763-as megyei útra Chişcău településig.

1975 szeptember 17-én a Kiskohó község területén található márványbányában a szokványos dinamitos robbantást hajtották végre. A robbantás nyomán egy üreg nyílt meg, melybe a helyi Curta Traian robbantómester kíváncsiságból bemerészkedett.

Az egyedülálló látványnak, melyben része lehetett, hamarosan elterjedt a híre az egész környéken, a Vaskohsziklási Speodava barlangászklub tagjai, Nicolae Brijan vezetésével feltárták a barlangot. A tudományos feltárások eredményei, valamint a hasonló módon feltárt és nagyon rövid ido alatt lepusztított Fagului-barlang rossz emléke ráébresztették az akkori megyei pártvezetést, hogy különleges, Romániában addig egyedülálló intézkedéseket hozzon a barlang védelmére.
1980 július 14-én adták át hivatalosan kiépítve és elektromos kivilágítással is ellátva turisztikai hasznosításra szánt barlangszakaszt, megteremtvén ilymódon a lehetoséget, hogy kisiskolásoktól a nyugdíjasokig bármely korosztály belepillanthasson a föld alatti világ rejtelmeibe.

Egyben biztosították azt is, hogy a barlang alsó szakasza tudományos rezervációként érintetlen maradjon. Igy válhatott a Medve-barlang Románia leglátogatottabb barlangjává, melyben a turisztikai kihasználás és a tudományos kutatás békésen megfér egymás mellett.

Tény, hogy ez a barlang nem méreteivel, hanem a cseppkoképzodmények sokaságával és változatosságával, mondhatni tútzsúfoltságával válik egyedülállóvá. A 15000 éve kihalt barlangi medve (Ursus Spelaeus) maradványok csak fokozzák a barlang vonzerejét.

A járdákkal, kapaszkodókkal kiépített felso rész összhossza 847 m, a látogató csoportokat jelképes összegért megváltott jegy ellenében turistavezeto kalauzolja végig a 3 egymásba nyíló járaton: a Medvék-járata a felhalmozódott medvecsontokról kapta a nevét, az Emil Racovita-járat méltóképpen hirdeti és népszerusíti a romániai barlangkutatás atyjának nevét, míg a Gyertyás-járat a gyertyaszeruen kiemelkedo sztalagmitkal ejti ámulatba a látogatót. A kijárati szakasz jelképesen a Vének Tanácsa nevet viseli. A barlangoknak és a bennük lakó lényeknek sokszor tulajdonítottak mágikus erot: hogy ez nincs másképpen a XXI. század küszöbén sem, elárulják a mindenfelé szétszórt aprópénzek, melyeket a látogatók szerencsehozó szándékkal dobálnak szét. Ezek eltakarítása a folyamatos tisztítási akciók ellenére is reménytelen feladatnak tunik.
                                                                       
                                                                             

Nyulász Péter: Cseppköves   —   vers

Mackóbarlang hatalmas
Belül sötét, izgalmas
Barnamedve lakik benne
Fittyet hány a cseppkövekre
Nem igazán geológus
Vastag bundás rigorózus
Nincs is neki egyéb vágya
Csupor méz meg ízes málna