1956 Emlékezzünk

1956 Emlékezzünk Emlékezzünk, hisz van mire emlékeznünk. Sok ezer honfitársunkra, kiket elvesztettünk. Forradalom volt, azt elmondhatjuk ma már. Közös sírjuk fölött egy kopjafa áll. Emlékezzünk rájuk, a bátor ifjakra, Kik életüket adták a Magyar forradalomban. Ezerkilencszázötvenhat ködös őszén, Történelmet ír a magyar nép a hősök vérén. Sok családban hagytak fájdalmat és bánatot. Tudjuk nem ezt akarták, csak egy szabad országot. Magyarok voltak ők, kik szerették a hazát, Munkások, tanulók és egyetemisták. Sok ezer becsületes magyar. Csak igazságot és szabadságot akart. Közülük sokat vittek bitófára, Ez volt akkor a pufajkások kormánya. Felejteni ezt lehetetlen volna, Ötvenkét év távlata mind ezt igazolja. Sok ifjú és talpig Magyarok, Kiknek vére áztatta a pesti aszfaltot. Nagy árat fizettünk a szabadságért, Sok ezren adták életüket a hazáért. Kilencszázötvenhat október hónapja, Tisztességgel emlékezzünk bátor fiainkra. Ötvenkét éve történt, elmúltak az évek, De hőseink szívünkben örökké élnek. Ne fogjon fegyvert soha a Magyar a Magyarra, Sokat szenvedett nemzetünk ezt akarja. De legyünk éberek és figyelmesek, Ezek még egyszer meg ne történhessenek. Emlékezzünk rájuk és soha ne felejtsék, Ifjú életüket derékba törték. Sok ifjú és családapa, Kiket szülő, testvér, feleség, gyermek soha nem láthatja. Hajtsunk fejet némán és gondoljunk rájuk, Egy percnyi csendet, mit emlékükre szánunk.

Antóni Sándor (2007. október, Szalmatercs)