Erdélyi kürtös kalács

A kürtőskalács legendája:

A legnépszerűbb legenda szerint a kürtőskalács eredete a tatárjáráshoz kapcsolódik. A tatár seregek közeledtére a kezdeti ellenállások után, Székelyföld lakossága jobbnak látta elmenekülni. Voltak akik a hegyekbe menekültek, mások pedig a Budvár és a Rez barlangjaiban leltek menedéket. A tatárok pedig, hogy sem megtámadni, sem kicsalogatni nem tudták a biztos és megközelíthetetlen búvóhelyen levőket, elhatározták, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ez így ment hosszú ideig, amíg egyszer csak a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az ennivalójuk. Ekkor egy okos székely asszony összekaparta a maradék lisztet, hamuval összekeverte, és hatalmas kalácsokat sütött, amelyeket dorongra vagy magas póznákra húztak és fölmutatták a tatároknak: „Nézzétek mi itt milyen jól élünk, míg ti pedig éheztek.” A tatárok akik, már alig bírták az éhezést, bosszúsan elvonultak. Ez időtől nevezik a kürtőskalácsot dorongfánknak, mint ahogyan a régi receptes könyvekben az alatt az az elnevezés alatt található.



Kürtőskalács receptje: (kb. 4-5 db.)
1 kg liszt
2 tojás
2,5 dkg élesztő
½ l tej
vanília cukor
reszelt citromhéj
csipetnyi só
maroknyi cukor
diónyi margarin

2 dl langyos cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet, a tojást, a margarint, a vaníliát, a citromhéjat és a sót összegyúrjuk, folyamatosan adagolva hozzá a tejet. Nem túl lágy tésztát gyúrunk, majd kb. fél óráig meleg helyen, pihentetjük.

A tésztát únyi vastagon, kb. 1 méter hosszú darabokra, nyújtjuk. Az előzőleg főzőolajjal bekent kürtöskalácssütőre, hézagosan felcsavarjuk. (A feltekert tészta egymástól kb. egy únyi távolságra, kerüljön!) A sütőfára ily módon feltekert tésztát addig hengereljük, amíg a hézagos tészta egyenletesen be nem borítja a sütőfát. Ekkor a tészta felületét főzőolajjal bekenjük, majd kristálycukorba forgatjuk. Parázs fölött, egyenletesen forgatva megsütjük. A kalács kb. 3-4 percnyi sütést, igényel. Amint a cukor szép fényesre karamellizálódik, már készen is van az ízletes kürtős kalács. (Minél tovább barnítjuk a cukrot, annál ropogósabb, de egyben kesernyésebb is lesz a cukormáz!) Amennyiben ízesíteni szeretnénk, akkor a tűzről levett, frissen elkészült kürtős kalácsot dió-, kókusz-, vagy fahéjreszelékbe forgatjuk!

Jó étvágyat kívánok!

Székely viccek

Ábel kiszalad a konyhába:
- Idösanyám feldőlt a szobába a nagyszekrény!
- Jóisten fijam... milesz ha apád megtudja?
- Sze tuggya, me alatta van...

Számtantanár lett a székely legény. Hazalátogatott, mikor az anyja reggelire megfőzött három tojást. Az új tanár dicsekszik a tudományával:
- Édasapám, mit szól hány tojás van itt?H2
- Három fijam
- Nem igaz, mert öt
- Hát az hogy lehet fijam?
- Úgy édesapám, hogy ahol három van, ott kettő is van... és három meg kettő az öt
- Ez igaz fijam, s akkó én megeszek kettőt, anyád a harmadikot, ste edd meg aztat a kettőt akkó amék marad...

Utaznak a vonaton a székelyek. Az egyik megkérdi a másiktól:
- Maga nem véletlenül Kristály Domi Csomafaláról?
- Én nem
- Minnyá gondoltam, me egyáltalán nem hasonlít rea...
Mózsit a kocsmában hasba szúrták. Az orvos kötözés közben megkérdi:
- Nagyon fáj?
- Annem, csak amikó röhögök...

Két székely beszélget:H3
- Ecce erőst rossz szokást vett fel a feleségem
- Mit te komám?
- Nem fekszik le csak hajnalban
- S addég micsiá?
- Várja, hogy érjek haza

Ábel bá berúgott a vásárban, befeküdt a szekér derekába s elaludt. A lovak elindultak szépen hazafelé s a kocsma előtt megálltak. Két komája kifogta a lovakat és behajtotta a kocsma mögé.
Egyszercsak megébred Ábel bá s néz körül:
- No ha én vagyok Küs Ábel, akkó ellopták a lovakot... Ha nem énvagyok, akkó találtam egy szekeret...

A templomban éneklés közben Sári nén a mellette ülő Róza néne felé pillant s látja, hogy az énekeskönyvet fordítva tartja a kezében. Odasúgja neki:Humor4
- Róza, nézze mán, fordítva tarcsa azt a könyvet
Róza nén megfordítja gyorsan aztán visszasúgja:
- Há lássa na így vanez, ha az a varasbéka onokám otthon hezzamatat

Gyergyóban egy örmény összeszedte a rossz órákat, kijavította és árulta utána. Bemegy Pista bá a kereskedésbe, nézelődik, majd megakad a szeme egy faliórán.
- Osztán naccságosúr, az az óra ott a falon jól mejené?
- Az kéremszépen nagyon jól megy, csak érteni kell hezza: amikor nyolcat mutat s tízet üt, akkor fél kilenc

Ignác bá csak vett az örménytől egy vekkerórát, az ágya mellé tette s mindegyre figyelte, hogy jár-e rendesen. Az óra aztán éjfél után pár perccel megállt.
Ignác bá hátba löki Póli nént:
- Te Póli, áll a vacak!
- Na hálistennek... Akkó megfordulok!

Csíkdánfalván egy arrajáró turista megszólít egy fa árnyékában heverő embert:Humor5
- Aggyonisten bátyám! Hogy ment a munka az idén?
- Ajjólment kéremszépen, nem panaszkodhatom. Fát kellett volna vágjak de jött egy nagy vihar s elintézte, aztán búrjánt kellett volna kaszáljak, de egy ménkű belécsapott s meggyúlt az egész, így aztán asse kellett megcsinálni...
- S most micsinál bátyám?
- Há én itt várom, hogy egy kicsi fődrengés kivesse a fődből a pityókámot

Janika találkozik a keresztapjával az úton:
- Apád otthon vane?
- Otthon há
- Osztán micsinál?
- Semmitse
- S há anyád otthon vane?
- Ő es otthon
- Há ő micsinál?
- Segít idesapámnakH6

Két székely kártyázik, amikor az egyik elszellenti magát. A másik megkérdi:
- E ki vót te?
- Há ejsze a kutya
- Sze benn sincs az
- Nem baj, majd béjő

- Mennyiért adja a malacot bátyám?
- Ezer lej
- Jajj, az nagyon drága, a szomszéd faluban csak nyóccáz lej
- Akkó vegyen ott
- Vennék, de ott nincs már
- Akkor várjon, hogy itt se legyen sakkó én es olcsóbban adom

Mari nén elmegy a doktorhoz vizsgálatra:
- Mari néném mit érez, mi jut eszébe, ha ide teszem a kezem? S ha itt tovább tapogatom?
- Jaj lelkem... hát a segédjegyző

Százéves Mózsi bá elmegy a doktorhoz:
- Mostanába valami baj van velem doktorúr, ha meglátok egy szép fehérnépet rögtön futni kezdek utána
- Ha meglátja, hogy egy szép nő akkor jó a szeme, ha még futni is tud utána akkor a lába is jó, hát akkor mi a baj?
- Az, hogy mikó utolérem elfelejtem mit es akartam véle csinálni

Mózsi bá leesett a szekérről szénarakás közben, s megütötte magát
- Mari te, gyere lám ide
- Monnya na hallám mia baja?
- Hallámcsak szójj hezzám, tudoke beszélni...

Mózsi bá s István bá találkoznak hóviharban, mínusz húsz fokban az úton.
- Há te komám mé nem hordod ilyen időbe a bundasapkát?
- Azét me esszevágtam mikó a múltkó az a szerencsétlenség történt velem
- Mien szerencsétlenség te?
- Pálinkával kénáltak s nem hallottam...

Mari nén felmegy Pestre egyetlen leányát meglátogatni. Szép kertes házban laknak, modern felszerelés, a garázsban Mercedesz, minden ami kell. Örült is Mari nén, aztán megkérdi a lányát:
- Oszt mondd, boldog vagye édes jányom?
- Hát édesanyám, nem vagyok boldog
- Oszt há ménem lányom?
- Én azért, me a férjem impotens
- Ó hogy a ráksúj egye meg a pofáját, pedig nekem aszonta a lakodalomkor, hogy mérnök

Esztena a Hargitán

Esztena a Hargitán

Az esztena a nyájak nyári szálláshelye. Minden tavasszal a téli időszak alatt pajtában tartott kecskéket és juhokat kihajtják a havasokon található esztenára. A nyájra pásztorok vigyáznak. Munkájukat pásztorkutyák segítik. Ahol nyáj van, ott gyakran előfordul a farkas és a medve. Jó tanács: A kutyák többnyire vicsorító fogakkal rohanják le az arra tévedt látogatót, de hamar megbarátkoznak. A lényeg, hogy nem szabad elszaladni, mert úgyis utolérik az embert. Egy helyben meg kell állni és nyugodt hangon beszélni kell hozzuk. A pásztorok barátságos, egyszerű emberek, akik szívesen útbaigazítják az eltévedt vándort... Az esztenán nem könnyű az élet. Városi ember szinte el sem tudja képzelni, hogy így is lehet élni. Reggeltől estig, napsütésben, vagy zuhogó esőben, megállás nélkül dolgoznak. Legalább két alkalommal (reggel és este) megfejik az állatokat, majd ízletes sajtot, túrót és ordát készítenek.




A sajtkészítés tudománya:

Az állatokat a kétrekeszes (terelő és fejő) hálókosárba terelik. A terelőből az állatokat egyenként a fejőbe hajtják, ahol a tulajdonképpeni fejés történik. A tej egy erre a célra kialakított fejővödörbe kerül. A frissen fejt tejet átszűrik, majd „ótókádba” töltik. Itt keverik hozzá az „ótót” (Az „ótó” 6-10 hetes szópós állat ótógömböcében található sajtszerű enzimből készül.) amitől a tej körülbelül egy óra alatt megalvad. Ekkor sajttörővel összetörik (összekeverik) a besűrűsödött tejet, majd rövid pihentetés után összegyűjtik (összeállítják) a sajtot, és sűrű szövésű vászonba csavarják, hogy a fölösleges savó kicsepeghessen!

Az ordakészítés tudománya:
A sajt után az „ótókádban” maradt sajttejet rézüstbe töltik, és lassú tűzön melegítik. 65-70 fokon a sajttej zsírossága kicsapódik. Ezt a túrószerű, masszát leszűrik, és gézbe kötik, hogy a maradék sajttej is kicsöpöghessen.

Az orda túrószerű, édeskés, nagyobb falatokban tikkasztó finomság. Az ínyencek feltétlenül kóstolják meg a kapros-ordás palacsintát!

A túrókészítés tudománya:
Az érett száraz sajtot leőrölik, ízlés szerint sózzák, majd fateknőben összegyúrják.


Mehetünk gyalog, lóháton, szekérrel, traktorral, idő és igény szerint.



"Hegyek, fák, füvek, ágak, harag-zöld, azúr menny, szívem rokonai,
kedvesek, emlékeimben látlak szelíden bólintani,
izmaim emlékeznek ernyedőn, erdők, titokösvények, farkas-szagúak,
lombkunyhók, égboltnyi lombfelhők, csukott szemű lombalagutak,
fürdik, frissül a fáradtság itt, ahol a konok csönd üget,
róttam az erdőt, lépéseimből róttam nesz-betűket,
libegő muzsikát, lobogó kedvet mosolyos fák alá,
nap vére hullott, mintha leterített szarvas kínját kiáltaná,
nap vére hullott, elöntött a mindenség-fia-fény-suhogás,
szívemen, mint ághegyen mókus, ült a várakozás,
mint az éjszaka tetején a liliomszirmú csillagok
- pilla mögé bújt szemek, melyekbe a nappali fény belefagyott -,
a várakozás, hogy olvashassam remény-virág-betűitek,
s belém leheljétek a mindenség erejét, hegyek, fák, füvek."


(Szilágyi Domokos : Hegyek, fák füvek)


A Hargitán

Bolyongok a Hargita gerincén.
Köröttem az élet megint szép.
Nevet rám a zöld hegykoszorú,
Alszik bennem ami szomorú.

Állok, mint az Isten fenyője,
Nem gondolok múltra, jövőre.
Elcsituló kisgyerek szívemmel
Békességet kötök a jelennel.

Fejem fölött sasmadár kerengtél.
Te madár, ha értem lejönnél!
Megtanítanál szárnyat bontani!
Most kellene áment mondani.
(1941. július)

"Erdély az emberi lélek virágoskertje, melynek békés és szelíd összhangját megérzi az átutazó, s örömét leli benne. (....)

Vannak a világon szebb vidékek. Magoss ab hegyek, gazdagabb vizek, fényesebb városok. De békésebb esték, szelídebb szellők, kékebb égbolt, színesebb virágok,békésebb emberek sehol sincsenek isten szabad ege alatt." Wass Albert

Brasó Erdély

Brassó városa

Erdély délkeleti részén, a Kárpátok kanyarulatában, a barcasági medencében fekszik. A honfoglalás előtt bolgárok lakták a már ekkor is népes települést.
Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-be n II. Endre a Német Brassó Lovagrendnek adományozott. Az 1285-ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-be n, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-be n II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után 1427-be n Luxemburgi Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-be n engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-be n Mátyás király, moldvai hadjárat idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni parancsra Petru Rareş betört Erdélybe és 1529. június 29-én legyőzte Földvárnál Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárt, amit le is rombolt. 1534-be n Lodovico Gritti 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-be n pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost. A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. 1603-ban itt halt meg Székely Mózes, a IX. Radu Şerban vajda seregével vívott ütközetben, és testét itt temették el.1660-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-be n állították helyre. 1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, melyet Veteráni tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották. 1611. július 8-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1688. május 26-án Antonio Caraffa felgyújtotta a várost, híres temploma, a Fekete-templom falai azóta feketék. A következő években a kurucok kifosztották, 1849 márciusában pedig Bem foglalta el. 1849. június 19-én a cári csapatok szállták meg, és a Fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt. Andrei Şaguna kezdeményezésére.

Brassó Poiana az egyik legjobban kiépített síközpont Erdélyben, 10 jól karbantartott sípályájával amelyek különböző nehézségűek, szlalompályájával és kitűnő szállodáival. Itt sötétedés után sem áll meg az élet, a jól kivilágított pályák éjszaka is várják a sportolni vágyókat.

Fekete Templom



Leírása:

89 méteres hosszával a legnagyobb gótikus templom Bécs és Konstantinápoly között. Építését egy XIII. századi román stílusban épült templom helyén 1383-ban kezdték meg, Thomas Sander plébános idején. A gótikus stílusú épület már majdnem készen állt, mikor 1421-ben, egy török betörés alkalmával lerombolták. A munkálatok végül 1477-ben fejeződtek be, ekkor szentelték fel, és helyezték Szűz Mária védnöksége alá.

A tervekkel ellentétben a két nyugati torony közül csak a déli készült el, aminek magassága 65 m. A hat harang közül ma már csak három van meg, ezek közül a legnagyobb 6300 kg-os, Erdély legnagyobb harangja. Hangzása csodálatos, de csak ünnepek és különleges események alkalmával kondítják meg.

A Fekete-templom a csarnok típushoz tartozik, a közép- és oldalhajók egyenlő magasságúak, ellentétben a bazilika típussal, ahol a főhajó magas, míg az oldalhajók alacsonyabbak. Szentélye háromhajós, magasba ívelő csarnok, a késő gótika műve. Az istentisztelet alatt a délelőtti órákban ragyogó napfény árasztja el a magas, gótikus ablakokon át.

A nagy reformátor, Honterus János idején, 1542 októberének elején vezették be a német nyelvű evangélikus istentiszteletet a templomban. Ezek voltak az erdélyi reformáció első konkrét eredményei. Honterus szobra a torony déli oldalán áll.



Johannes Honterus szobra

1689-ben tűzvész sújtotta a templomot, ekkor falait láng és füst kormozta feketére, ezután kapta a Fekete-templom nevet. A szerencsétlenség nagy mértékben pusztította a templomot, helyreállítása csaknem száz évig tartott.

A templom kincsei közé tartozik egy XVI-XVIII. századból származó anatóliai szőnyeggyűjtemény, amelyek Kis-Ázsia hírneves szőnyegközpontjait képviselik. A gyűjtemény a leggazdagabb Európában, annak ellenére, hogy számtalan példánya a tűz martalékává vált.

A földrengések által is gyakran sújtott templom állandó javításra, felújításra szorul, már a XVII. században két hatalmas külső pillért kellett építeni a diadalív megtámasztására. Helyreállítási munkálatokat végeztek a XIX-XX. században is, ekkor főként a szentélyeket erősítették meg. A templom külsején felújították a támpillérek tornyocskáit, illetve másolatokkal helyettesítették a XV. századi szobrokat. Ezek eredetije, a tűz kormától megfeketítve, a templom belsejében tekinthető meg.

Cenk

A Keresztény-havas egyik északi nyúlványa, a Cenk-hegy Brassó óvárosának déli részén található. 955 méteres magasságával, több, mint 300 méterrel, meredeken emelkedik ki a környezetéből, már messziről látszik. A hegytetőt gyalog, vagy a középkori városfal mellől induló felvonóval lehet megközelíteni. Autóval az óvárosban, illetve közvetlenül a felvonó alsó állomásánál parkolhatunk.

A hegy tetején már az Árpád-korban vár állt, ennek maradványait a felvonó felső állomásától, mintegy 10 perces gyaloglással érhetjük el.

A Millenniumra Jankovics Gyula budapesti szobrász tervezett emlékművet, melyet a Cenk-hegy tetején avattak fel 1896 október 18-án. Az emlékmű egy 16,8 m magas oszlop volt, melynek tetején Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló 3,5 méteres szobra kémlelte az alatta elterülő tájat. Ám nem sokáig díszíthette a hegyet az emlékmű, 1913 szeptember 27-én, két besszarábiai oláh, Ilie Catarau és Timotei Kirilovl, dinamittal felrobbantotta. Az emlékmű ekkor még megrongálva ugyan, de állva maradt, később azonban, 1913 december 31-én, egy kiadósabb havazás eredményeként összedőlt. Darabjait az első világháborút követően a brassói Történeti Múzeum pincéjébe rejtették el.

Letűnt korok tanúja Brassó jelképe, a Cenk. A változó idők pedig változó szimbólumokat égettek a mesélő kövekbe. A honfoglaló vitéz már nem védi az ország délkeleti kapuját, helyette piros-sárga-kék zászlót lobogtat a szél. A lövöldében ropogó puskatüzet a vendéglő kommersz-zenéje váltotta fel, és a Bethlen-barlang egykori jeges kőládái előtt ma rács és emlékkereszt áll. Az egykori büszke lovagvár nem emelgeti függőhídját, és a kápolna oltára sem mesél a betegek, rabok, kovácsok és pásztorok védőszentjéről. Az idők változtak, és az emberek is. A hegy nem, mert a természet örök.

Városi legendák a Cenkről

Mesebeli időket idéz annak a cenki sárkánynak a legendája, amelyik megette a város elöljáróinak gyerekeit s akitől az egykori okos szász mészáros úgy mentette meg a várost, hogy oltatlan meszet csomagolt egy borjú bőrébe, azt tette a sárkány barlangja elé. A sárkány megette a „borjút”, vizet ivott rá, és felrobbant. Fentről nézve a Cenknek olyan alakja van, mint egy alvó sárkánynak.

Számos legenda ősi pogány kultikus helyként írja le a Cenket. A nagyobb kövekben oltárokat látnak, a tisztásokon áldozati helyeket emlegetnek. Valóságalapként megjegyzendő, hogy a régészek feltártak egy 2000 éves emberi csontokat tartalmazó kutat, amely egy őskori áldozathely része lehetett.

A Cenk lábánál számos barlangocska alakult ki a mészkőben, talán ez lehet a valóságalapja annak a városi legendának, amely a Cenk alatt húzódó katakomba-hálózatról beszél, sőt arról is, hogy a valamikori tanácsházat alagút kötötte össze a Cenk-nyergi barlanggal.

A kommunizmus idején egy Cenk alatt átvezető alagúttal akarták összekötni a Rakodó-negyedet Brassó belvárosával, ekkor kapott szárnyra az a legenda, miszerint a Cenk alatt egy óriási tengerszem van, amely ha kiöntene, elárasztaná a várost.

A Cenkre vezető szerpentines út mentén számos kőpad található. Egy legenda szerint az a kő, amelyből az első készült 1817-be n gördült le a hegyoldalon, maga alá temetve egy szerelmespárt.

Segesvár-Erdély

Marosvásárhelytől 50 km-re délre, Székelyudvarhelytől nyugatra, a Segesd-patak Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik.

Ahogy Brassó felől a Küküllő szélles völgyébe vezet az út, hirtelen, két domb közt elénk tárul, középkori pompájában, Segesvár.
E gyönyörű város több-ezer éves múltja, három nép, román, magyar és szász, békés együttéléséről árulkodik.
Németül Sanschburg, románul Sighisoara, Segesvár egy festői középkori vár.
A város környékén végzett történelmi ásatások során, rengeteg, a helybeliek által használt, kő-, bronz- és vasszerszám került a felszínre.

Már 1898-ban, prof.Karl Seraghin által végzett kutatások során, alig 3 kilométerre a várostól, a Nagyküküllő bal partján, bizonyítékokat találtak egy valamikori település létezéséről.
Különbözőmélységű ásatások során, számos agyagkemencét hoztak felszínre, ezek közül is a legcsodálatosabb és legszámottevőbb egy 150 cm átmérőjű, művészi díszítésű kemence, mely restaurálás után a Városi Múzeumba került.
Egyéb nyomok számos, vesszőből font, agyaggal tapasztott házikó létezéséről árulkodnak.
Az itt talált leletek közt találunk emberekről, állatokról, madarakról készült égetett agyag szobrocskákat.
Csontból tűt, sípot, gombokat, fésűt, sőt még korcsolyát is készítettek, köböl pedig lándzsahegyet, kalapácsot, malomkövet, csiszolókövet.

1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide, ezután a város a szász szék központja lett. Favárát 1191-ben kezdték építeni, ami a tatárjáráskor elpusztult. Ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan építették be a várhegyet. A várat a törökök 1438-ban feldúlták, de a XVI. században újjáépítették. 1706-ban Pekry Lőrinc kuruc csapatai foglalták el, ekkor a 14 bástyából 5 elpusztult. 1849. július 31-én volt határában a segesvári csata, ahol feltételezhetően Petőfi Sándor életét vesztette

"Segesvár,ahol Vlad Tepes (Dracula)született"

Vlad 1431. november 8-án született az erdélyi Segesvár erődjében, Bár Vlad hazája Havasalföld volt, a családjával Erdélyben élt, mivel apját az oszmánpárti bojárok kiűzték az országból. Születésének évében apját Nürnbergben a Sárkány Lovagrend tagjává választották. Ötéves korában a fiatal Vladot is szintén beavatták a lovagrendbe.

Sokaknak a város fő vonzereje a Drakulával való kapcsolata - a középkori fellegvár falai között van a ház, amelyben Vlad Tepes született 1431-ben és amelyben állítólag négy éves koráig élt. Ma a házban bár és étterem található.

A vámpírkastély

Brassóhoz közel, Branban, azaz Törcsváron áll a Drakula-kastély, amelyet 1377-ben Nagy Lajos magyar király megrendelésére építettek a szászok. Később fontos szerepet kapott a török elleni védelemben. 1916-ban Brassó városa koronázási ajándékként Zita királynőnek ajándékozta, rá két évre pedig Mária román királynőnek ajánlotta fel, aki restauráltatta és egyik kedvenc tartózkodási helye lett. Napjainkban múzeumként működik. Nyugaton Drakula-kastélyként ismerik, bár soha nem volt lakhelye a történelmi Drakulának. Gótikus látványának és mesebeli környezetének köszönhetően a vámpírfilmesek kedvelt forgatási helyszíne. A nyugat érdeklődésén felbuzdulva a telekárak az utóbbi pár évben megsokszorozódtak, a falut és a várat szépen kicsinosították.