Székelyudvarhely

Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Ma Hargita megye második legnépesebb városa: Ma a Hargita megye nyugati harmadát magában foglaló udvarhelyi körzet vonzásközpontja, az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára. A város számos rejtett értéket kínál a látogatóknak.

Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100 (az 13A műút mentén), Kolozsvártól 200 (E60-as műút mentén), Brassótól 100 km-re fekszik (a 137, 131 és a 132B számú megyei utak, és az E60 országút mentén). Segesvártól (52 km) vonattal is elérhető.

Székelyudvarhely több mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régibb korszakokból származó monumentális műemlékekkel, kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus-kápolnát. A város jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk.

A városban több alkalommal is tartottak székely nemzetgyűlést és hadiszemlét, „lustrát", és rövid ideig itt működött egy székely főtörvényszék, mely az egész Székelyföld peres ügyeit ellátta. Innen származik az anyaszék, illetve az a székely anyaváros elnevezés.

Mindezek mellett Székelyudvarhelynek, több mint hat évszázados múltja ellenére nincs látványos középkori épített öröksége. Ennek a kornak az egyetlen, szinte eredeti állapotában fennmaradt műemléke a város déli kijáratánál elhelyezkedő Jézus szíve kápolna.

A Jézus Szíve-kápolna




Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemlék épületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy mellett, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Jézus Szíve kápolna. Ez a Jézus Szíve-kápolna, vagy más néven Szentszív-kápolna. A művészet történeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus Szíve-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi. A Jézus Szíve-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

Egy legenda szerint a kápolna helyén egykor pogány oltár volt, azonban a szembe levő Budvárban már keresztény vitézek laktak. Ezek egyszer meglesték a pogányok szertartását és a vár leghíresebb íjásza „Jézus"-t kiáltva kiröpítette a nyílvesszőjét. A pogányok ijedtükben keresztényekké lettek és ők is „Jézus"-t kiáltották. Ezt látva, a keresztények a csodás lövés és a megtérés emlékére, a pogány oltár helyére kápolnát építettek és azt Jézus-kápolnának nevezték el.

A második legenda szerint a tatárdúlás idején a környék népe a Budvárba menekült és hősiesen védte magát, azonban a tatárok körülvették a várat és ki akarták éheztetni a védőket. A kán sátra éppen ott állt, ahol ma a kápolna. A helybéliek élelme és kitartása már fogytán volt, mikor egy híres íjász „Jézus"-t hívta segítségül, megfeszítette íját, kirepítette nyílvesszőjét a tatárok felé és egyenesen szíven találta a kán vezért. A megijedt tatárok szétfutottak, a várbeliek megmenekülésük emlékére egy kápolnát építettek arra a helyre, ahol meghalt a tatár vezér.

("A tuhudunok (pogányok, talán Tuhutum vezérről neveztetve igy) jártak oda áldozni. Budvára akkor még sértetlenül állott a szembe levő (innen 1000 lépésnyire fekvő) büszke szikla ormon. A várban keresztény vitézek; voltak ezek közül a leghíresebb ijász Jézust! kiáltva röpíté közi bök nyilát. Ezek ijedtükben Jézust kiáltva lettek keresztényekké, s a csudás lövés, és az ezáltal eszközölt megtérés emlékére építék oda a Jézus kápolnát.

Másik hagyomány szerint a tatárdúláskor Bud várába, ősi védhelyére vonult a vidék zaklatott lakossága, s onnan hősileg oltalmazta magát a várat ostromló tatárok ellen, de élelmük már fogyott, s azzal a menekülhetés reménye is tünedezett, midőn egy híres íjász megfeszítvén hatalmas ívét s Jézust segélyül híva röpíté el nyílvesszőjét és az a völgy tulfelén (a kápolna mostani fekhelyén) sátra előtt pöffeszkedő Khánt épen szívbe találta. A csudás lövés által elrémített és vezért vesztett tatárság szétfutott; a vész mentett nép pedig lejövén sziklavárából, szerencsés és csudás meneküléséért emlékkápolnát épített, azt az íjász segélykiáltásáról Jézus kápolnájá-nak nevezvén el."írta Orbán Balázs)

A kápolna építésének idejét illetően megoszlanak a szakemberek véleményei: a művészettörténészek a XIII. századra teszik a templom építésének az idejét, ezzel szemben más kutatók, régészeti ásatások anyagára támaszkodva, a XVI. századot jelölik meg. A friss régészeti kutatások remélhetőleg elősegítik a kérdés tisztázását.

A magas, nyugat felől három támfallal megerősített kőfal által övezett kápolna 340x340-ess központi részéhez kapcsolódik négy félköríves karéj. Az északi részében van az oltár, ettől keletre a szentségtartó fülke. A kápolna eredeti, 1677-bő származó kazettás mennyezetét, amely a múzeumban van, most egy XX. századi másolat helyettesíti.

Vasszékely


Székelyudvarhelyen, a Márton Áron téren áll a 82-es gyalogezred hősi halottainak emléket állító bronzból öntött Vasszékely-szobor.
Eredetileg 1917-be n állították fel. A szobor apró vasszegekkel, vaspikkelyekkel volt borítva, innen ered a neve.
A szobrot 1919-ben lerombolták.Ennek a helyére készült az új emlékmű, melyet 2000. március 15-én lepleztek le.

Szoborpark



Az Emlékezés Parkjának megálmodója és létrehozója a Székelyudvarhelyért Alapítvány .A szoborparkot 2004. május 22-én ünnepélyesen avatták Orbán Viktor jelenlétében. A szobrok 12 ismert történelmi személyiséget: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székelyt ábrázolják. A szobrok alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek.