Székelyvarság

Erdély legkeletibb részén vonuló Keleti Kárpátokban a Görgényi és a Hargitai havasok által közrefogott kis medencében (Varsági medence) fekszik Székelyvarság tengerszint felett 800-900 m-re.
A két hegy közötti kis medencében fekvő tanyavilágot Székelyek népesítik be melyek hírhedtek lévén szokásaikról, gondolkodásmódjukról, vendéglátó szeretetükről.
A község 1907-be alakult ki és mintegy 1500 lelket számlál lakóssága. Néha egy-egy ember viccesen megjegyzi, hogy Varság akkora helyen terül el mint Románia fővárosa Bukarest mely állításban van némi igazság is hisz ténylegesen mindkét település 20 km-en terül el.
A tanyai világnak megfelelően a község több településből áll: Bagzos, Tisztás, Központ, Forrásköze, Solyomkő, egyébként a ház Solyomkő felé vezető út mellett található. A ház mellett mintegy 15m-re folyik el Nagy kút pataka, amely a horgászoknak lehetőséget nyújt kedvelt időlöltésüknek, hiszen a patakban tenyészik a sebes és a szivárványos pisztráng, a fejes domolykó.
Ezenkívül rendkívül sok látványossággal is ékeskedik ez a tanyai település mint a XII-ik századból való Tartód várának romjai, az erdőben levő kis vízesés és temérdek vadregényes táj gyalogtúráknak adván lehetőséget. A községet Székelyudvarhely felől Zetelaka felé lehet megközelíteni, Székelyudvarhelytől 28 km -re található. A látványt a rengeteg vadregényes fenyvesek, erdők díszítik úgy hogy ne hagyja ki, látogasson el nálunk!!!

Székelyvarság Hargita megye egyik legnagyobb kiterjedésû, legmagasabban fekvõ tanyai települése. Jellegzetes erdélyi magyar hegyi szórványtelepülés.
A település északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel (a Nagy-Küküllô fejénél) keleten Zetelakával (Küküllõ tanyabokorral), délen Oroszheggyel és Farkaslakával, míg nyugaton Korond és Parajd községgel határos.
A Fenyédet Tekerõpatakkal összekötõ, a 138-as számú megyei úttól a zetelaki vízgyûjtõ gát elágazásától északnyugatra, tõle 12 km-re fekszik. Székelyudvarhelytõl 36 km-re, Gyergyószentmiklóstól 53 km-re és Csíkszeredától, 80 km-re található. A falut alkotó tanyák (hegyi szórványtelepülések - közös néven Székelyvarság) majdnem egy fõváros nagyságú területet alkotnak, területe régebben 6.904 katasztrális hold volt, jelenleg 7.669 hektár.
Székelyvarság község története lényegesen különbözik a székelyföldi helységek többségének történetétõl. A legfontosabb különbség abból adódik, hogy Székelyvarság nem középkorú faluként jött létre, mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeibõl szervezõdött önálló tanyaközséggé 1907-ben.
A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elõdeik a XIX. század második felében telepedtek le a mai Székelyvarság területére, létrehozva a ma is létezô és virágzó tanyabokrokat: Tisztás, Központ, Bagzos, Küküllõ, Forrásköze, Tálasbérce, Somlyókõ és Nagykút.
Az Oroszhegy község havasain létrejött varsági szórványtelepülés azzal vált ki a környezõ tanyás területek világából, hogy lakossága élen járt a kulturális, az egyházi és a közigazgatási önállóságért folytatott harcban. A varsági tanyavilág önálló tanyaközséggé formálódva a környéken elsõként szakadt el egyházilag és közigazgatásilag az anyaközségtõl.
Lakói - többek közt - zsindelykészítéssel is foglalkoznak. Népünnepélye a minden nyáron megrendezett Málna-fesztivál.