Gyermekhangok Székelyföldről - magyarságról szóló videó
A Csíkszereda és Székelyudvarhely között elhelyezkedő Szentegyháza a 859 méteres tengerszint feletti magasságával Erdély legmagasabban található kisvárosa. Az 1968-as megyésítéskor két település: Szentegyházsasfalu és Szentkeresztbánya egyesítéséből kapta a Szentegyháza nevet. Volt idő, amikor a polgármesteri hivatal a város felső, falu részében volt, így maradt fenn a humoros anekdota, amely szerint a székely bácsit megkérdezte az idegen, hogy merre található a városvezetés Szentegyházán, mire jött a válasz, hogy fenn a faluban! Mivel a Hargita alatt zordabb az időjárás, az ott lakó emberek hozzászoktak a nehezebb, körülményesebb, nagyon gyakran változó hegyvidéki éghajlathoz. Sajnos az utóbbi időben eléggé nagy ütemben halad az erdőirtás, erdőrészeket vágtak ki anélkül, hogy újraerdősítették volna a magán- és közbirtokossági területeket… Így nem csoda, ha a természet a nagyon hamar változó, szélsőséges időjárásban bosszulja meg a fapusztítást… Aztán ami még furcsább, s lassan veszélyessé is kezd válni: mivel az állatok kiszorulnak természetes lakóhelyükről, bizony meglátogatják a várost. Főleg a medvék. Kerítéseket betörve megdézsmálják a veteményt, a gyümölcsöst, lassan félő lesz kimenni a kertbe…
A Homoród mente legnagyobb és legmagasabban fekvő (860m) települése Szentegyháza 1830 - g. együtt szerepel minden hivatalos okiratban Kápolnással, hiszen testvértelepüléséről van szó. A település az 1600 - 1700 - as években az erdélyi fejedelmek kiváltságokkal, adó mentetéssel segítették, hogy gyarapodjon. Szükség is volt a segítségre, hisz a havasi legelőkön csak pásztorkodásból, falutermelésből meg gyenge, mezőgazdaságból lehetett megélni. A település kulcsfontosságú ezen a helyen hisz Csíkszereda és Udvarhelyi útszakaszon ez az egyetlen település, ahol megszállhattak a kereskedők. Szentegyháza szenátorokat, bírókat választatott, peres ügyeiket ok maguk intézték nem kellett Székely-udvarhelyhez fordulniuk. Az országgyűlésre követelési joguk 1914-ig fenn maradt. A lakosság 95% magyar és római katolikus. Az egyházi feljegyzés szerint már 1360-ban megvolt a parókia, 1633-ban készült a templom kőkerítése, a mai templom 1760-ban épült. Szentegyháza püspöki segítség nélkül építette templomát, és innen származik a helység neve. Szentkereszt-bányát 1863-ban építették ki Gyertyánfi mérnök testvérek. Szentegyházát 1968-ban városi rangra emelik, és véglegesen hozzácsatolják a délen fekvő Szentkereszt-bányát. A Gyertyánfi testvérek fémfeldolgozó gyárat alapítottak, amit a szabadságharc idején Bem tábornok lefoglalt ágyúcsöveket és ágyúgolyókat gyártott a helyszínen. Sok viszontagság után1948-ban államosították a gyárat és Szentegyháza lesz Székelyföld egyetlen vaskohászati és fémmegmunkáló: központja. Szentegyháza rendelkezik, óvodával, iskolával, egészségügyi központtal, rendőrséggel, és Gyermekfilharmóniával melynek vezetője Haáz Sándor. 1992-ben a városnak 7613 lakosa volt (7507 magyar). Hagyományaiból Szentegyháza megőrizte a népviseletet, szőtteseket, a gyerekek számára hagyományőrző bútorfestő és tojásíró táborokat szerveznek. Turista látnivaló tavasszal a nárciszmező, az erdőben, honos a vadgyöngyvirág meg a védett kisasszonypapucs. A közelben a Szeltersz termálfürdő, melynek környéke gazdag ásványvízforrásokban, ezért sokan keresik fel.
Amikor színpadra lép száznegyven székelyruhás fiatal…
Ha valaki megemlíti Szentegyháza nevét, akkor a legtöbb embernek elsősorban a Gyermekfilharmónia jut eszébe, mely Haáz Sándor zenetanár nevével párosul. Haáz Rezső néprajzos unokája 1978 óta oktatja a Mártonffi János Iskola fiataljait, 1982-ben alapította és azóta is működteti a Gyermekfilharmónia együttest, melynek székháza a főút mellett, a kultúrház épületében található. Ugyanott a Múzeum Szállóban igen értékes néprajzi mentés is történt a környékről, mely helybeli népviseletet, a mindennapi gazdasági életben régen használatos eszközöket foglal magába. Sok múzeumi tárgynak már csak ott van becsülete, s bizony néha nehéz kitalálni, hogy nagyanyáink mire is használták a nap barnította, szúette konyhai tárgyat. Lehet nosztalgiázni azon a koron, amikor még becsülete és helye volt minden fadarabnak, minden kimondott szónak… De tovább élnek a régi korok mintái a bútorfestő táborokban, mely újból reneszánszát éli… És kikerültek a székelyruhák is a régi derékaljakból, egy emberöltő óta igencsak megnőtt a becsülete, és feljött újból a divatja! Nincs is annál szemet gyönyörködtetőbb látvány, mint amikor a száztagú kórus és a negyventagú szimfonikus zenekar székelyruhában kiáll a színpadra. Amikor énekelni kezd a Fili, a közönségnek az az érzése, hogy a mennyország összeér a földdel...
Szentegyháza Gyöngye Termálfürdő
Története
A Szentegyháza Gyöngye termálfürdő Székelyudvarhely és
Csíkszereda között, félúton, a várostól 2 km-re keletre, a Vargyas patak
mellett fekszik, 824 méteres tengerszint feletti magasságon.
1975-ben végzett kutatófúrás eredményeképpen jött létre, a környékbeli lakosság közmunkájának köszönhetően.
A strand vízének hőmérséklete 25°C, ásványtartalma csökkent értékű, hozama pedig 25 l/s. Két medence áll a fürdőzők rendelkezésére, egy kisebb 10x5 illetve egy nagyobb 10x25 méteres.
1976-ban fejezték be a munkálatokat, és nyitották meg.
A mező termál fürdőstrandnak több elnevezése is született, ezek közül a leghasználtabbak a Majzosfürdő vagy a Szentegyháza Gyöngye.
A turisták elszállásolására kempingházak épültek, és a sátorozást is lehetővé tették a strand melletti kemping területen.
1975-ben végzett kutatófúrás eredményeképpen jött létre, a környékbeli lakosság közmunkájának köszönhetően.
A strand vízének hőmérséklete 25°C, ásványtartalma csökkent értékű, hozama pedig 25 l/s. Két medence áll a fürdőzők rendelkezésére, egy kisebb 10x5 illetve egy nagyobb 10x25 méteres.
1976-ban fejezték be a munkálatokat, és nyitották meg.
A mező termál fürdőstrandnak több elnevezése is született, ezek közül a leghasználtabbak a Majzosfürdő vagy a Szentegyháza Gyöngye.
A turisták elszállásolására kempingházak épültek, és a sátorozást is lehetővé tették a strand melletti kemping területen.
