Gyergyói-havasok

A hegység a Keleti-Kárpátok övezetében, a Kelemen-havasok, a Besztercei-havasok, a Csalhó, a Nagy-Hagymás vonulat, valamint a Gyergyói-medence és a Maroshévízi-medence által körülhatárolt területen fekszik. Felépítésében egy főgerinc halad majdnem észak-déli irányban, és ehhez kapcsolódnak a mellékgerincek, amelyek többnyire erre merőlegesek. A hegység csúcsai alacsonyabbak a környező hegyvidék csúcsainál.
A hegységben a mérsékelt éghajlat sajátos hegyvidéki változatával találkozunk. A magasság növekedésével arányosan csökken a hőmérséklet és növekszik a csapadék mennyisége. Az évi csapadékmennyiség a hegyvidéken általában eléri, sőt meg is haladja az 1000 mm-t. Ennél kevesebb eső esik a medencékben, ahol 600-700 mm közötti értéken mozog.
A Gyergyói-havasok gazdag erdőségekkel rendelkezik, uralkodó fái a fenyőfélék, főleg a lucfenyő és a jegenyefenyő. A fenyőerdők széles tisztásain kaszálók, legelők találhatók. A magasabban fekvő területeken él, a már említett hőmérsékleti inverzió miatt, a bükk, a nyír, a juhar, a fűz és a kőris. Az aljnövényzet is igen gazdag, megtalálható itt a madársóska, fogasír, áfonya, tárnics, pirosló hunyor, orvosi tüdőfű, májvirág. Tavasztól őszig számos erdei gyümöcsöt is találhat itt a kiránduló, például epret, málnát, áfonyát és szedret.
Az erdőket gazdag állatvilág népesíti be. A vadászati tilalom és az ésszerű vadgazdálkodás eredményeként számos faj elszaporodott, ezért gyakori a területen a barnamedve, a róka, a vaddisznó, a szarvas és az őz. A hiúz már ritkábban látható. A madárvilág képviselői a cinkék, a rigó, a pinty, a szajkó, a barna kánya, az uhu és a holló. A hegyi patakokban él a sebes pisztráng és a botos kölönte. A sziklás oldalakon pedig megtalálható a foltos szalamandra, számtalan gyík és a keresztes vipera.
Európa ásványvízforrásainak egyharmada a Kárpátokban tör fel a földből. Romániai viszonylatban a leggazdagabb ásványvíz-lelőhely a Gyergyói-havasok, és ezek közül is a borszéki a leghíresebb.

Gyergyószárhegy
Lázárkastély


"A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán Balázs)

A falu legfőbb látnivalója a Lázár-kastély, másik ékessége pedig, az épület közvetlen szomszédságában található, Ferenc-rendi kolostor.
Az 1669-1752 között, a Lázár István királybíró által adományozott helyen, létesült egyházi épületegyüttes barokk stílusban készült. Ebben a kolostorban élt Kájoni János, Erdély "Pázmány Pétere". Az épület 1875-ben nyerte el ma is látható, végleges alakját.

A római katolikus plébániatemplom egy 1235 körüli, román kori templom helyén épült, 1729-ben, barokk stílusban.

Az 1600-as években Szárhegy a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjának számított. Az erdélyi fejedelmek is többnyire itt szálltak meg, ha a Székelyföldre jöttek.
A falut többször is megtámadták és felégették a török-tatár csapatok. 1658-ban kozák-tatár sereg tört be Moldva felől. A gyergyóiak megütköztek a támadókkal és le is győzték őket. A legenda szerint a gyergyóiak közül mindössze tizenöten pusztultak el, de az ellenségből több mint ötszázan. Az elesetteket a községen alul egy halomba temették el, amit ma is Tatárdombnak hívnak.

A faluban működő művésztelepet 1974-ben létesítették. Minden év augusztusában, belföldről és külföldről érkező, képzőművészek dolgoznak és találkoznak itt. Ősszel pedig népművészek gyülekeznek az alkotótáborban, és az itt készült alkotásokat valamennyien a községnek ajándékozzák.

Zetelaka és szép környéke

Zeteváraljai víztározó
A Madarasi-Hargitára vezető út után következik a Zeteváraljai víztározó gátja. A Nagy-Küküllő és a Szikaszó összefolyásánál létesítették 1976-1992 között. A duzzasztógát megépülésével közel 140 hektár vízfelület jött létre, mely télen a korcsolyázókat, meleg nyári napokon a kirándulókat, fürdőzőket, csónakázókat és horgászokat vonzza. Számos sátorhely, vendéglő, kemping, villák, csónakkölcsönzési lehetőség. Kirándulási lehetőségek a Madarasi Hargitára és a környék többi szép tájaira.

Zetelaka népes hegyaljai település, Hargita megye egyik nagy községe.
Zetelaka a Központi-Hargita-hegység nyugati lábánál, 520-600 m magasságban elterülő székely falu.
A Nagy-Küküllő felső szakasza mentén, annak egyre jobban elkeskenyedő völgymedencéjében, a 138-as megyei út mentén települt falu, 12 km-re Székelyudvarhelytől északra. Lakossága 5925 fő (99,5 % magyar), 97% római katolikus. A központtól 6 km-re fekvő Zeteváraljai víztározó a falu nevét országszerte ismertté tette a fantasztikus zetelakai Gát-tó.

A községből hamar és könnyen elérhetőek Székelyföld nevezetességei: gépjárművel egy órányi út a népművészet egyik helyi fellegvára, a fazekasságáról híres Korond, a parajdi Sóbánya, Szováta a sós vizű Medve-tóval, Csíksomlyó a Mária kegyhellyel, kétórányi út Gyilkos-tó, a Békási szoros, Tusnádfürdő és a Szent Anna tó.
A duzzasztógáthoz közel fekvő Székelyvarság településen a nyári szezonban minden évben megrendezett Málnafesztivál számos környékbeli és távolabbi érdeklődőt vonz. A gát megközelíthető autóval, autóbusszal vagy akár kerékpárral is (Székelyudvarhely 25 km).

Zeta vára mondája

A monda szerint a várat egy Zeta nevű büszke nagyúr építette, nem sokkal azután, hogy a magyarok keresztény hitre kezdtek térni. Fényes, nagy palotája volt neki Csele-házán, azt azonban földig rombolta és várat épített a falu feletti hegyen, hogy ne tudják ráerőltetni az új vallást.

Zetának két lánya és egy fia volt. A lányok fenn laktak a várban, de a fiú ritkán ült otthon, sok háború volt, állandóan csatákban vitézkedett. Sokáig hírt sem hallottak felőle, aztán váratlanul hazajött. De akkor már áttért a keresztény hitre. Próbálta rábírni konok apját és lánytestvéreit, térjenek át ők is az új hitre. Ők azonban hajthatatlanok maradtak. A büszke várúr megátkozta az ősi hitét megtagadó fiát és új Istenét. Abban a pillanatban akkorát dördült az ég, hogy a szikla megrendült belé, a büszke vár összeomlott maga alá temetve az öreg Zetát és két lányát. Csak a fiú menekült meg: fehér lovával leugratott a vár fokáról, és semmi baja nem esett. Az összeomlott vár maga alá temette a dölyfös nagyúr rengeteg kincsét is. Az omladék alatt, nehéz vasajtó mögött van ma is Zeta tengersok kincse. Ez a vasajtó minden évben egyszer megnyílik, Szent György napjának éjjelén…

Sok száz esztendő múlt el Zeta várának összeomlása óta, s Szent György napján sok ember próbált már szerencsét, de aki egyszer bement a vasajtón, többé nem került vissza. Mind azt szerették volna, hogy a tenger kincset egyszerre hozhassák ki. Ám mire összeszedték a sok kincset és kifelé indultak, a vasajtó már bezárult, s többé nem látták az áldott napsütést. Élt azonban 200 évvel ezelőtt egy Botházi nevű ember, aki elhatározta, vele nem fog megtörténni ugyanaz, mert ő csak egy tarisznya aranyat hoz majd ki. Eljött Szent György napja, éjfélkor szörnyű nagy lángokat vetett a vasajtó és mindjárt ki is nyílt, rettentő dübörgéssel. Botházi ott volt idejében, be is lépett nagy bátran. Szeme-szája elállt a csodálkozástól: a nagy pince tele volt arannyal, ezüsttel, gyémánttal, szinte megvakult a csillogástól. A nagy halom kincs tövében Zeta lányai aranyhímet varrtak. Serényen nekifogott és egykettőre telemarkolta tarisznyáját arannyal. De a kapzsiság ördöge nem hagyta nyugton, lekapta fejéről a kucsmáját és telemerte azt is. Aztán még a zsebébe is gyömöszölt két marék kincset. Csak akkor tért észhez, amikor a lányok megkérdezték, velük akar-e maradni. Futott ki a pincéből, ahogy csak bírt. De éppen akkor, amikor fél lábbal már kilépett az ajtón, nagy robajjal becsapódott a vasajtó s odacsípte a másik lábát. Kihozta a kincset, de egyik lába ott maradt. Meggazdagodott Botházi, de nem volt Isten áldása rajta: ahogy jött, úgy el is ment a sok pénz, s Botházinak nem maradt semmije, csak csúfneve: Sánta Botházi. Azóta békén varrhatnak aranyhímet Zeta lányai, nem háborgatja őket senki.