Virágvasárnap Erdély

Az ünnep arra emlékeztet, hogy szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről. Azokban az országokban – mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes helyeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik a fűzfabarkát. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisében ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Szent Máté evangéliumából. A megszentelt barkát elégetik a következő év hamvazószerdája előtt, és ezzel hamvazza a pap a híveket. A szentelt barkához országszerte számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyeljük egy szemét, az megvéd a betegségektől, főleg a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad a házba bevinni, mert akkor nyáron sok légy lesz, ezért azt a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát lehet bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és egyéb aprójószágok. Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor jó elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.

 Húsvéti szokások

Húsvéti szokások Habár mára már elavultak a régi szokások egyesek közülük, ha más formában is de megjelennek. Mai húsvéti szokásaink közé tartozik a tojásfestés, kapulopás, locsolás, fadíszítés. Ki-béden húsvét előtti vasárnap, azaz Virágvasárnap tartandó a reformátusukhoz illő konfirmálás. Ilyenkor kisebb termetű fenyőfákat vagy fenyőfa ágakat szalagokkal díszítenek fel, amelyek a konfirmálási szertartás alatt ékesítik a templomot. Egy hét múlva a szombatról vasárnapra virradó éjszaka az ifjak ezekkel a fákkal vagy ágakkal díszítik "kedvenc" leányuk háza tetejét vagy kapuját. Ha netalántán a leány barátságtalan lenne a legényekkel szemben, ezek bosszúból háza tájékán kárt tesznek. A bosszú : fenyőfa helyett kórét (törökbúzaszárat) raknak a háztetőre, kaput lopnak, hidat felszednek. Ha a fiuknak minden elővigyázatosság ellenére sikerül ellopniuk a kaput, eldugják, ezért a ház leányának másnap meg kell keresnie. Vasárnap a pihenés napja hiszen hétfőn újra útnak indulnak a falu ifjai. Hétfő a locsolás napja amikor is kisebb csapatokba összeverődve mennek a lányos házakhoz öntözni a fiuk. A szebbnél szebb verseket, az illatos parfümöket vagy akár a vödör vizet a lányok kortól függően piros (színes) tojásokkal, süteménnyel, borral, pálinkával vagy pénzzel jutalmazzák. A húsvéti finomságokat Nagypénteken szokás előkészíteni.Természetesen nem maradhat el az ünnepi előadás és bál sem. Juhász László Húsvéti köszöntő Farsang után pontosan hét hétre Mikor Krisztus Urunk feltámadott, Díszruhában megyek szent misére, A Mindenhatónak hálát mondok. Másnap, hétfőn korán reggel kelek, Újra felveszem a díszruhámat, A zsebembe szagos vizet teszek, Meglátogatom kedves babámat. Bekopogok, kis versikét mondok, Kölnivízzel bőven meglocsolom, Hogy az arcán ne legyenek gondok, Üde bája soha ne hervadjon. Asztalhoz hív, rajta sonkát látok; Kolbászt, tojást, márkás üvegeket. Borral teli pohárral kívánok.

 Kellemes Húsvéti Ünnepeket.

"Erdély az emberi lélek virágoskertje, melynek békés és szelíd összhangját megérzi az átutazó, s örömét leli benne. (....)
Vannak a világon szebb vidékek. Magoss ab hegyek, gazdagabb vizek, fényesebb városok. De békésebb esték, szelídebb szellők, kékebb égbolt, színesebb virágok,békésebb emberek sehol sincsenek isten szabad ege alatt."     Wass Albert


Kirándulási lehetőségek!

 Farkaslaka

Farkaslaka a Felső-Nyitómente legjelentősebb községe. Farkaslaka és Tamási Áron - a falu és az író - eggyé nőtt a hely- és a környékbeliek tudatában. Tamási sírját és az emlékművet naponta felkeresik, a Tamási-emlékház (szülőház) főleg a nyári idényben látogatott. Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándokhelye lett. A külföldön is ismert irodalmi vonatkozások mellett a falu jelentős gazdasági eredményeket (fakitermelés, szénégetés, háziipar) tudott és tud felmutatni. Farkaslaka a Felső-Nyikó völgyében, a Nyikó mindkét partján, a Gordon-tető (953 m) nyugati előterében, 540-580 m magasságban települt. A falu házai a régi országút két oldalán sorakoznak, és helyenként meredek lejárók teremtenek kapcsolatot a Nyikó-völgyi utcákkal. Ez a régi út a Kalonda Fenyőút-hegyére vezetett fel. Orbán Balázs említi, hogy Farkaslaka a Gordon nevű hegy végbütüje alatt fekszik, és egy század óta vált el Szentlélektől.

Tamási Áron sírja

A székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa között nyugszik. A sírhelyhez a parkoló mellett emelt székelykapu (a rovásírásos székelykaput Jakab Árpád agrármérnök faragtatta Máréfalván) alatt áthaladva, egy kis sétányon juthatunk. A sír mögött a Tamási-emlékművet tekinthetjük meg. Tamási végakarata volt (olvasható az 1966. május 19-én kelt végrendeletében), hogy szülőfalujában, Farkaslakán helyezzék örök nyugalomra. Kányádi Sándor (1966) verséből idézzük: "Kívánhat-é ember többet / Derékaljnak szülőföldet / S két cserefa tömött árnyát / szemfedőnek."

Tamási-emlékmű (a Templomdombon, a sírkert előterében)

Szervátiusz Jenő és fia, Tibor alkotása (1972-74). Tamási művének és hitvallásának értékeit vetíti elénk. A Tamási-emlékmű a Hargitáról, a tizenhétfalusi legelőről, Medveferedőből (ahol az "Úr asztala" nevet viselte) ide szállított, 3 méter magas, átlag 1 méter széles, közel 2 m3 nagyságú, 8 tonnányi andezitsziklából készült. Sütő András szavaival "több tonnás hegyibeszéd" Tamási hőseit ábrázolja: Magdót, az "Énekes madár" ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt, akit megbicskáztak a csíkszentmihályi farsangon (Ördögváltozás Csíkban), meg Ábelt, a hargitai pásztorfiút, aki Amerikában döbbent rá az igazságra: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne...".

A római katolikus templom

 

1842-1848 között épült a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon, 581 m magasságban. Védőszentje Nepomuki Szent János. A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles, tornya 38 m magas. Az osztrák klasszicizmus falusi templomtípusainak egyike, amely egyszerűsített klasszicizáló-barokk berendezést kapott. A jelenleg harangokat Nagyszebenben öntették 1927-ben. Az orgona 1865-ben készült (Mátisfalvi Szőcs Sámuel építette). A templom előterében az 1914-18-ban elesett helybeliek emlékműve áll. A templom freskói aradi festőtestvérek műve.

Tamási Áron-emlékház (Tamási szülőháza, emlékmúzeum Nagy u. 238. sz.)

A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel. Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház. 1970-től 1982-ig Tamási Gáspár, az író testvéröccse volt a ház gondnoka, majd 1982-től Tamási Erzsébet, az író húga és férje Sipos Ferenc. A csűrt Tamási Gáspár építtette. Az első szobában, a "nagy házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg. Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható. Tamási Áron a külső "kicsi" házban (szobában) született 1897. szeptember 19-én. A múzeum gondnokságát ma Tamási legkisebb testvére, Erzsi néni látja el.

Kirándulás a környéken.

Székely-szentléleki római katolikus templom:

Szentlélek katolikus temploma szép arányú, többször átépített, középkori eredetű gótikus épület. A templomot alacsony kőfal övezi.

Székelyföld - Szentegyháza

         

Gyermekhangok Székelyföldről - magyarságról   szóló videó

A Csíkszereda és Székelyudvarhely között elhelyezkedő Szentegyháza a 859 méteres tengerszint feletti magasságával Erdély legmagasabban található kisvárosa. Az 1968-as megyésítéskor két település: Szentegyházsasfalu és Szentkeresztbánya egyesítéséből kapta a Szentegyháza nevet. Volt idő, amikor a polgármesteri hivatal a város felső, falu részében volt, így maradt fenn a humoros anekdota, amely szerint a székely bácsit megkérdezte az idegen, hogy merre található a városvezetés Szentegyházán, mire jött a válasz, hogy fenn a faluban! Mivel a Hargita alatt zordabb az időjárás, az ott lakó emberek hozzászoktak a nehezebb, körülményesebb, nagyon gyakran változó hegyvidéki éghajlathoz. Sajnos az utóbbi időben eléggé nagy ütemben halad az erdőirtás, erdőrészeket vágtak ki anélkül, hogy újraerdősítették volna a magán- és közbirtokossági területeket… Így nem csoda, ha a természet a nagyon hamar változó, szélsőséges időjárásban bosszulja meg a fapusztítást… Aztán ami még furcsább, s lassan veszélyessé is kezd válni: mivel az állatok kiszorulnak természetes lakóhelyükről, bizony meglátogatják a várost. Főleg a medvék. Kerítéseket betörve megdézsmálják a veteményt, a gyümölcsöst, lassan félő lesz kimenni a kertbe…

A Homoród mente legnagyobb és legmagasabban fekvő (860m) települése Szentegyháza 1830 - g. együtt szerepel minden hivatalos okiratban Kápolnással, hiszen testvértelepüléséről van szó. A település az 1600 - 1700 - as években az erdélyi fejedelmek kiváltságokkal, adó mentetéssel segítették, hogy gyarapodjon. Szükség is volt a segítségre, hisz a havasi legelőkön csak pásztorkodásból, falutermelésből meg gyenge, mezőgazdaságból lehetett megélni. A település kulcsfontosságú ezen a helyen hisz Csíkszereda és Udvarhelyi útszakaszon ez az egyetlen település, ahol megszállhattak a kereskedők. Szentegyháza szenátorokat, bírókat választatott, peres ügyeiket ok maguk intézték nem kellett Székely-udvarhelyhez fordulniuk. Az országgyűlésre követelési joguk 1914-ig fenn maradt. A lakosság 95% magyar és római katolikus. Az egyházi feljegyzés szerint már 1360-ban megvolt a parókia, 1633-ban készült a templom kőkerítése, a mai templom 1760-ban épült. Szentegyháza püspöki segítség nélkül építette templomát, és innen származik a helység neve. Szentkereszt-bányát 1863-ban építették ki Gyertyánfi mérnök testvérek. Szentegyházát 1968-ban városi rangra emelik, és véglegesen hozzácsatolják a délen fekvő Szentkereszt-bányát. A Gyertyánfi testvérek fémfeldolgozó gyárat alapítottak, amit a szabadságharc idején Bem tábornok lefoglalt ágyúcsöveket és ágyúgolyókat gyártott a helyszínen. Sok viszontagság után1948-ban államosították a gyárat és Szentegyháza lesz Székelyföld egyetlen vaskohászati és fémmegmunkáló: központja. Szentegyháza rendelkezik, óvodával, iskolával, egészségügyi központtal, rendőrséggel, és Gyermekfilharmóniával melynek vezetője Haáz Sándor. 1992-ben a városnak 7613 lakosa volt (7507 magyar). Hagyományaiból Szentegyháza megőrizte a népviseletet, szőtteseket, a gyerekek számára hagyományőrző bútorfestő és tojásíró táborokat szerveznek. Turista látnivaló tavasszal a nárciszmező, az erdőben, honos a vadgyöngyvirág meg a védett kisasszonypapucs. A közelben a Szeltersz termálfürdő, melynek környéke gazdag ásványvízforrásokban, ezért sokan keresik fel.

Amikor színpadra lép száznegyven székelyruhás fiatal…
Ha valaki megemlíti Szentegyháza nevét, akkor a legtöbb embernek elsősorban a Gyermekfilharmónia jut eszébe, mely Haáz Sándor zenetanár nevével párosul. Haáz Rezső néprajzos unokája 1978 óta oktatja a Mártonffi János Iskola fiataljait, 1982-ben alapította és azóta is működteti a Gyermekfilharmónia együttest, melynek székháza a főút mellett, a kultúrház épületében található. Ugyanott a Múzeum Szállóban igen értékes néprajzi mentés is történt a környékről, mely helybeli népviseletet, a mindennapi gazdasági életben régen használatos eszközöket foglal magába. Sok múzeumi tárgynak már csak ott van becsülete, s bizony néha nehéz kitalálni, hogy nagyanyáink mire is használták a nap barnította, szúette konyhai tárgyat. Lehet nosztalgiázni azon a koron, amikor még becsülete és helye volt minden fadarabnak, minden kimondott szónak… De tovább élnek a régi korok mintái a bútorfestő táborokban, mely újból reneszánszát éli… És kikerültek a székelyruhák is a régi derékaljakból, egy emberöltő óta igencsak megnőtt a becsülete, és feljött újból a divatja! Nincs is annál szemet gyönyörködtetőbb látvány, mint amikor a száztagú kórus és a negyventagú szimfonikus zenekar székelyruhában kiáll a színpadra. Amikor énekelni kezd a Fili, a közönségnek az az érzése, hogy a mennyország összeér a földdel...

                                             Szentegyháza Gyöngye Termálfürdő
  Története

A Szentegyháza Gyöngye termálfürdő Székelyudvarhely és Csíkszereda között, félúton, a várostól 2 km-re keletre, a Vargyas patak mellett fekszik, 824 méteres tengerszint feletti magasságon.
1975-ben végzett kutatófúrás eredményeképpen jött létre, a környékbeli lakosság közmunkájának köszönhetően.
A strand vízének hőmérséklete 25°C, ásványtartalma csökkent értékű, hozama pedig 25 l/s. Két medence áll a fürdőzők rendelkezésére, egy kisebb 10x5 illetve egy nagyobb 10x25 méteres.
1976-ban fejezték be a munkálatokat, és nyitották meg.
A mező termál fürdőstrandnak több elnevezése is született, ezek közül a leghasználtabbak a Majzosfürdő vagy a Szentegyháza Gyöngye.
A turisták elszállásolására kempingházak épültek, és a sátorozást is lehetővé tették a strand melletti kemping területen.

Székelyudvarhely - Szejkefürdő

 Szejkefürdő.

A város észak-nyugati részén, 1 km-re, a Szováta felé vezető műút mellett fekszik a székely kapuiról és gyógyvizéről nevezetes Szejke-fürdő. Gyógyvizét 1766 óta ismerik, állítólag egy köszvényes lábú pásztor fedezte fel, aki mialatt nyáját itatta, lábát is mosogatta a forrás vizében, s az meggyógyult. A vasban, szénsavban és karbonil-szulfidban gazdag vizet egykoron szekérrel korsókban szállították a városba. Jelenleg 11 kádas meleg fürdőben a reumás, légúti és bőrbetegségek gyógyítására használják, a borvizet pedig gyomorbántalmak kezelésére, szívérrendszeri és idegbetegségek gyógyítására. A fürdő 1871-ben lett Orbán Balázs tulajdona, aki a kor igényeinek megfelelő fürdőhelyet alakított ki. Végakarata szerint az itteni kriptában temették el, amely az I. világháború alatt megrongálódott. Földcsuszamlás, villámcsapás is érte, így 1921-re összeomlott. Kirabolták, Orbán Balázst pedig a kripta elé temették. Egy újabb síremlék, a faragott fejfa sem bizonyul tartósnak. Jelenleg egy kő-síremlék kettős kopjafával, és egy Orbán Balázst ábrázoló dombormű hirdeti hol nyugszik a nagy székely. A 12 hektáros területű fürdőhelyen jelenleg van 2 borvízforrás, egy mofetta, valamint egy vendéglő és két falatozó. A Szejke patakon túl több nyaralót és panziót építettek, van egy színpad is, ahol minden nyáron megrendezik a Szejke fesztivált.


Ásványvizes strandfürdő, a közelben ásványvízforrás, sőt kénes kádfürdő is szolgálja a pihenést, a Szejke Gyöngye étterem mellett.
Az igazi látványosság azonban a legnagyobb székely Orbán Balázs síremléke.
Orbán Balázs hosszú évek kitartó munkája után 1868-ban tette a nemzet oltárára a 6 kötetes „Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból” című munkáját. A mai napig a legrészletesebb leírása Székelyföldnek, újra hitet adott a székely népnek, megmentette a múltat a jövőnek. Orbán Balázs 1829. február 23-án született Lengyel falván. Középiskolai tanulmányait Udvarhelyen végezte a római katolikus iskolában, majd a református kollégiumban. Az Udvarhelyen eltöltött évek eldöntötték és kijelölték küldetését. Így vall erről: „…háromszorosan anya nékem, mint kedves szülőföldem… Kedves és kegyelt nekem e pont, a Székelyföldnek, szép hazámnak anyavárosa, mert …itt tanultam meg honom múltját, itt ismerkedtem meg annak magával ragadó nagyszerű történelmével, itt fogalmazott az eszmélettel egyidejűleg a hon – szabadságszeretetnek éltem irányát meghatározó dicső érzete.” 1890. április 19-én hunyt el. Négyszer temették újra, a jelenlegi emlékművet 1969-ben emelték.

A domboldalon álló síremlék előtt tizenegy székelykaput emelt a hálás utókor. A több mint 100 év alatt fölállított különböző stílusú, gyönyörű kapuk méltó felvezetést adnak a síremlékhez. Az emlékmű előtt álló első kapu 1888-ban készült, Orbán Balázs kapuja volt és Szejke-fürdői Kossuth-lak bejáratánál állt. A síremlék terméskőből készült, rajta Orbán Balázs emléke és tisztelete mélyen beleivódott a székelyekbe, melyről Nyíró József így beszélt a síremlék avatásakor: „nincsen ezen a földön egyetlen fűszál, egyetlen porszem, amely őt ne ismerné, lényege ne volna, nincsen öröm és nincsen egyetlen tenyérnyi hely, melyet lába ne érintett volna, élet és igazság, melyet világgá ne kiáltott volna…”

2008 tavaszán megnyílt a Szejkefürdői Borvíz- és Fürdőmúzeum, amely szép környezetben és gazdag bemutatóanyaggal várja a látogatókat.
A főépület mellett viszont van egy forrásház, itt működik a régi pumpa, és lehet vizet tölteni. A múzeumhoz egy kocsiszín is tartozik, itt két szejkevizes szekér látható. A földszinten kapott helyet az Orbán Balázs életét és munkásságát bemutató kis kiállítás is, a modernebb technikában otthonosabb látogatók pedig érintőképernyős bemutatót nézhetnek az erdélyi gyógyvizekről, valamint leírásokat olvashatnak a székelyföldi fürdők történelméről egészen a római kortól kezdődően.

 
Orbán Balázs, A Székelyföld leírása -ban Szejke részletnél a következő képpen írja le a Szejke-fürdő eredetét:

"Szejke áldásos gyógyforrását egy pásztor fedezte fel a 40-es (1840) években, ki a Sós patak mocsarai között felbuzgó ásványos forrásra szokta nyájait itatni hajtani, melyet sós tartalma miatt minden állat kedvel. A pásztor köszvény által összezsugorított lábait ily alkalommal szintén mosogatni s az ásványos vízben áztatni szokván, azok rövid időn kiegyesednek, és rugékonyságukat, teljes épségüket visszanyerték. E példán okulva a szomszéd faluk hűdésben szenvedő lakói a forrásnál kerestek és találtak gyógyulást, mire híre terjedvén, távolabbi vidékekről és a szomszédos városból is jöttek a csodás hatású vízre. Ezek lakás hiányában lombsátorokban helyezkedtek el. Első állandó épülete a fürdőnek a Verebélyi (udvarhelyi polgár) által 1846-ban épített deszka korcsma volt, hol italneműket kezdett árulni és a fürdővendégeket élelmezte. 1850-ben a gyógyforrást vesszőfonadékos, 1852- ben deszkamedencében foglalták. 1856-ban Csiszár Mihály udvarhelyi polgár vette meg, aki deszkából három fürdőszobát rögtönzött a medence mellé. 1860-ban Horváth Dániel lett a haszonbérlő élvezője; ő hatszobás lakóházat és 12 fürdőszobával ellátott fürdőházat építettet, s a hideg fürdőt vetkező szobákkal (kabinokkal) vette körül. 1866-ban tőle vásárolta meg az egész területet lengyelfalvi báró Orbán Jánosné, aki 1871-ben átadta fiának, Orbán Balázsnak. Ő lett aztán a gazda, aki "nagy költekezéssel" a fürdőt a kor igényei szerint berendezte, az Attiláról elnevezett fő forrást kőmedencébe foglalta, új meleg fürdőket épített (szintén kőből) , valamint vendéglőt, huszonnégy új szállást kocsmával, istállót, szekérszínt és fürdőfelügyelői lakást. A közeli erdőben utakat vágatott és sétányokká alakította őket."


 Orbán Balázs sírja és emlékműve.:

  Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a borvízoldalban van. Végakarata szerint az egykori birtokon, a szejkefürdői domboldalban helyezték örök nyugalomra. Az emlékműhöz vezető ösvény érdekessége, hogy 14 darab felállított székelykapu alatt sétálva juthatunk el az Orbán Balázs síremlékhez.

Ábel a rengetegben

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!" "...

Ábel a rengetegben, a talpraesett székely erdőpásztor mesébe illő, mesevarázsú története, ennek folytatásai: Ábel az országban és Ábel Amerikában. Ábel megjárja írójának útját: a természet világából eljut a városba, onnét a nagyvilágba. Végül tapasztalatainak eredményeként visszamegy a természetbe. Ennek a regénynek a zárógondolata az ismert idézet.... 1920-ban járunk, Erdélyben.Egy székely család, Szakálék otthonában Az anya fiával, Ábellel van otthon.Szakállas Ábel egy 15 éves, székely fiú, aki az I. világháború után elszakadt Erdélyben, Csíkcsicsón lakik az apa, Gergely középbirtokossági erdőpásztor, hetente 1-2 alkalommal jár haza.Majd az apa közli Ábellel, hogy a Hargitába fog menni erdőpásztornak.Az a feladata, hogy őrizze a kivágott fát, és ha vásárlók jönnek, akkor fizetés ellenében számlát állítson ki nekik.Ábelnek nem igazán tetszik az ötlet, hogy erdőpásztor legyen, de nem lehet kifogása.Egy faház lesz az otthona, amiben találkozik Bolhával (kutya), későbbi hű társával.Otthonról egy kecskét, egy macskát és két tyúkot visz magával.Első éjszakája egyedül rémesen telik, másnap meg látogatja az igazgató, el magyarázza a teendőket, azt, hogy fát kell árulnia, s hogy a ki dőlt fákkal szabadon gazdálkodhat.Egyik erdei sétája alkalmával talál 5 ládát, tele fegyverrel és tölténnyel, amiből két puskát és hozzá töltényt el is tesz magának.Az egyik vaskörte alá tüzet rak, majd a hatalmas robbanás után visszatérve a helyszínre hatalmas pusztítást lát. Ábel örül ennek, mivel szerződése szerint a (viharban) ki dőlt fákat eladhatja, és az értük kapott pénzt meg tarthatja.Dávid Pál könyveket hozott Ábelnek cserébe fát vitt Majd egyszer meg érkezik három barát, egy főispán, Furtuna barát valamint Márkus, aki most a kocsis szerepét töltötte be. A gvárgyin meg tanítja lőni Ábelt, s szép napokat töltenek négyesben, Később nagy búcsúzkodás során a barátok el felejtenek fizetni. meg érkezik Márkus az ígért könyvekkel és az elismervénnyel, miszerint a fa árát be fizették a bankba.Egy Fuszulán nevű román kereskedő is, aki már eddig is sok fát vásárolt Ábeltől, s most úgy dönt, cselhez folyamodik. Nem fizet a fáért, hanem egy hamis elismervényt ad Ábelnek.majd Ábel le leplezvén a csalást, a társaság igazgatójával elfogja. Mivel a csaló el menekül, ki rendelnek a fiú mellé egy morcona román csendőrt, Surgyélánt. Viszonyuk az első perctől ellenséges, Surgyélán ki akarja szolgáltatni magát Ábellel.Ketten töltik a telet a hótól el zárt házban, egyik nap a csendőr egy sassal tér haza ami megöli a macskát és a kutya fél szemét is ki kaparja.Büntetése azonban nem marad el, vacsora lesz belőle.meg sütik és meg eszik, de az emészthetetlen húsától Ábel hosszú időre ágynak esik.az otthonról kapott elemózsiát eszegeti, addig a román csendőr Surgyélán ki jár a ház mögé és meg eszi a kecskét.Surgyélán később össze áll Fuszulánnal, és akkor térnek vissza az erdei házba, mikor Ábel édesapja is ott tartózkodik. Ekkor érkezik meg Ábel apja a szomorú hírrel, Ábel édesanyja meghalt.Az öreg le részegedett, és fogást keresett a két gonosztevőn. Ábel nagy nehezen meg menti apját a verekedéstől, és ezzel saját életüket is.A végső megoldást a tüdőbeteg Márkus jelenti, aki immár ittas állapotban el kezd prédikálni a bűnről, a bűnbeesésről,Ez a tüdőbeteg fiú végül is fel költözik Ábelhez a Hargitára, hogy ott gyógyuljon. A két fiatalt felkeresi Surgyélán és Fuszulán, majd az ifjú szerzetes el mondott beszédének hatására önként jelentkeznek a rendőrségen.Márkus végül is bele hal a betegségébe és a Hargitán el temetik.Ábel el megy a megbízó bankjába, hogy fel vegye a fizetését, és ott szembesül a ténnyel, hogy télre csak a fele fizetés jár, mivel akkor nem kell fát el adni. Visszatért falujába, ahol meg látogatja édesanyja sírját,és úgy dönt, neki vág az országnak hű kutyájával, Bolhával. és ott meg fogadja, hogy egész életében a szegények és elnyomottak szószólója lesz. Ábel, a havasi pásztor, a népmesei ihletésű főhős, aki gyermeki szabadságának elvesztését nem hajlandó tudomásul venni, sok veszélyes helyzetbe kerül, de mindig helytáll, akár a természet erőivel, akár a korabeli hatalmasságokkal kerül is szembe. "a szegények és a elnyomottak zászlaját fogom öröké hordozni, bármerre vezéreljen is az utam" - mondja a regény befejező soraiban.

A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.

Madarasi Hargita

A Madarasi Hargita a vulkáni eredetű Hargita hegyvonulat legmagasabb része. A Székelyek Szent Hegyeként ismert, többszörösen megénekelt magaslatról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes Hargita kráterre, melyet körben a Mihály-havas, a Madarasi Hargita, a Rákosi Hargita, a Madéfalvi Tető és a Csicsói Hargita csúcsok által tagolt hegygerinc határol.

A Madarasi Hargita csúcsán állva tiszta időben megnyílik a látogató előtt a látóhatár, mely szinte az egész Erdélyi Medencét felöleli. A horizontot nyugaton a 230 kilométerre fekvő Bihari Hegység, délen a 130 kilométerre fekvő Fogarasi Havasok, Királykő és Búcsecs határolja, keleten, 30-50 kilométernyi távolságban a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagy-hagymás tömbje, északon pedig 50-70 kilométerre a Görgényi és a Kelemen havasok láthatók.

Kárpátia : Székely Himnusz - HARGITA, Madarasi-csúcs,

A Hargita hegység legmagasabb csúcsa a Madarasi-Hargita 1801 méter magas és a legmagyarabb hegységnek nevezik mert a Hargitát körös-körül székely-magyar falvak,városok övezik,nevét a Csíkmadaras faluról kapta,nyilván azért mert az ottani székelyek birtoka,őrhelye és megfigyelő helye volt évszázadokon keresztül.A Madarasi-Menedékház 1650 méter magasan van és 1941-ben építették amikor még magyar világ volt és magyar állami támogatással.Az út a Menedékházig visz,ahol sípályák vannak sífelvonóval ,télen csak egy nyomon tolják el a havat és éppen ezért olyan szabályt hoztak be,hogy délelőtt csak felfelé mehetnek a járművek és délután csak lefelé,így elkerülik a kellemetlen elakadást,balesetet.A Menedékháztól a csúcsra vezető út nem túl meredek,de a hatalmas hó miatt ami eléri a 2-3 métert naponta egyszer letolják,hogy fel lehessen jutni a csúcsra.A csúcson Kopjafák és Keresztek jelzik,hogy ez a hegy a székely-magyarok hegye.A csúcsról a kilátás csodálatos,tiszta felhőtlen időben a Keleti és Délkeleti Kárpátok hegyei is jól látszanak,még a Fogarasi-havasok is.A monda szerint a székely nép "Szent Hegyének" tartják a Hargitát.Ne felejtsük el ,hogy még a Székely-himnuszban is benne van,hogy "honvéd áll a Hargitán ".

Csaba királyfi legendája

Amikor Atilla meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Atillának annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni. De a ravasz német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott. A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának a fia volt. Mind a két fiú uralkodni kezdett, de végül a kard döntött közöttük. Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor azonban Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két hétig folyt a küzdelem, míg végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Atilla fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg. Ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől. Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Ezenfelül még megmaradt háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. Ők azonban annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek. A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, botokra felvésve szívesen használják ezeket. Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta a Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe.Mindezek után a székelyek híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniába akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták.

Madarasi Hargita

A Madarasi Hargita a vulkáni eredetű Hargita hegyvonulat legmagasabb része. A Székelyek Szent Hegyeként ismert, többszörösen megénekelt magaslatról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes Hargita kráterre, melyet körben a Mihály-havas, a Madarasi Hargita, a Rákosi Hargita, a Madéfalvi Tető és a Csicsói Hargita csúcsok által tagolt hegygerinc határol.

A Madarasi Hargita csúcsán állva tiszta időben megnyílik a látogató előtt a látóhatár, mely szinte az egész Erdélyi Medencét felöleli. A horizontot nyugaton a 230 kilométerre fekvő Bihari Hegység, délen a 130 kilométerre fekvő Fogarasi Havasok, Királykő és Búcsecs határolja, keleten, 30-50 kilométernyi távolságban a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagy-hagymás tömbje, északon pedig 50-70 kilométerre a Görgényi és a Kelemen havasok láthatók.

A Madarasi Hargita méltán vált az idők során valóságos zarándokhellyé.






A Hargita hegység legmagasabb csúcsa a Madarasi-Hargita 1801 méter magas és a legmagyarabb hegységnek nevezik mert a Hargitát körös-körül székely-magyar falvak,városok övezik,nevét a Csíkmadaras faluról kapta,nyilván azért mert az ottani székelyek birtoka,őrhelye és megfigyelő helye volt évszázadokon keresztül.A Madarasi-Menedékház 1650 méter magasan van és 1941-ben építették amikor még magyar világ volt és magyar állami támogatással.Az út a Menedékházig visz,ahol sípályák vannak sífelvonóval ,télen csak egy nyomon tolják el a havat és éppen ezért olyan szabályt hoztak be,hogy délelőtt csak felfelé mehetnek a járművek és délután csak lefelé,így elkerülik a kellemetlen elakadást,balesetet.A Menedékháztól a csúcsra vezető út nem túl meredek,de a hatalmas hó miatt ami eléri a 2-3 métert naponta egyszer letolják,hogy fel lehessen jutni a csúcsra.A csúcson Kopjafák és Keresztek jelzik,hogy ez a hegy a székely-magyarok hegye.A csúcsról a kilátás csodálatos,tiszta felhőtlen időben a Keleti és Délkeleti Kárpátok hegyei is jól látszanak,még a Fogarasi-havasok is.A monda szerint a székely nép "Szent Hegyének" tartják a Hargitát.Ne felejtsük el ,hogy még a Székely-himnuszban is benne van,hogy "honvéd áll a Hargitán ".
„Istenhez hiszi magát közel a természet nagyszerűsége által meghatott, a világ semmiségei fölé emelkedett ember“ (Orbán Balázs).

Csaba királyfi legendája

Amikor Atilla meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Atillának annyi fia volt, hogy mint egy népet, megse lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni. De a ravasz német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott. A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának a fia volt. Mind a két fiú uralkodni kezdett, de végül a kard döntött közöttük. Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor azonban Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két hétig folyt a küzdelem, míg végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Atilla fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg. Ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől. Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Ezenfelül még megmaradt háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. Ők azonban annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek. A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, botokra felvésve szívesen használják ezeket. Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta a Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe.Mindezek után a székelyek híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniába akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély őrzését a székelyekre bízták.