Gyógynövények betegségekre.

Értágítók

Fokhagyma (Allium sativum)
Népies neve: büdös hagyma
A fokhagyma évelő, hagymás növény, több ezer éve gyógyszerként használják. Termesztik. A fokhagyma jellegzetes, intenzív szagát kéntartalmú vegyületek, a (di)allil-szulfidok okozzák.

Galagonya (Crataegus oxyacantha L.)
Népies neve: gelegenye, fehértövis, Isten gyümölcse, cseregalagonya
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Legelők, erdőszélek, cserjések, tövises cserjéje illetve fája, de nevelhető a házi kertben is.
A legfontosabb fajok közé a kétbibéjű galagonya (Crataegus laevigata L) és az egybibéjű galagonya (Crataegus monogyna Jacq.) tartozik.

Ginkgo biloba (Páfrányfenyő) (Ginkgo biloba L.)
Népies neve: ginkó
A páfrányfenyők (Ginkgoaceae) családjába tartozik. Lombhullató, kétlaki fa.
A ginkgo az egyik leghosszabb életű fa: ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek, s ráadásul nagyon ősi faj is, egyszikű. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban fejlődhetett ki.
Forrás: www.hazipatika.com

Depresszió

Orbáncfű, közönséges (Hypericum perforatum)
Népies neve: csengőfű, csengőlinka, kozmadinor, lyukaslevelűfű, Szent Antal virága, Szent János füve, Jézus füve
Az orbáncfűfélék (Guttiferae) családjába tartozó évelő növény, amely erdőszélek, füves, cserjés helyek gyakori növénye.
Forrás: www.hazipatika.com

Émelygés, hányinger ellenei szerek

Borsmenta (Mentha piperita )
Népies neve: kámforos menta
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Vadon nem fordul elő hazánkban, kertben termeszthető, évelő növény. Íze, mentolos.

Citromfű (Melissa officinalis)
Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható.

Gyömbér (Zingiber officinale)
Népies neve: gyömbérgyökér
A gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó trópusi egyszikű, évelő növény. Eredetileg a trópusi Ázsia esőerdőinek növénye. Üvegházban nálunk is termeszthető.

Kamilla, orvosi székfű (Matricaria recutita)
Népies neve: orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske, anyafű, szentivánpipitér, szüzekanyja, anyaméhfű, teafű, piperefű
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Az ország minden táján megtalálható, kedveli a szikes legelőket, száraz réteket. Jellegzetes fehér szirmú sárga fészkű virág. 20-40 cm magas, egyéves növény. Termesztik is.
Forrás: www.hazipatika.com

Cukorbetegség

Pasuchaca (Szent Róbert-gyógyfű) (Geranium dielsianum)
Népies neve: nem ismert
A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó növény. Dél-Amerikában Pasuchaca néven ismerik a Geranium dielsianum (Szent Róbert-gyógyfű) gyógynövényt. Lágyszárú, bokorszerű, egynyári vagy évelő növény, amelynek csípős, fanyar íze van.
Forrás: www.hazipatika.com

Görcsoldók

 Angyalgyökér, orvosi (Angelica archangelica L.)
Népies neve: angyélika, angyalfű, arkangyalfű
Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik. Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos, hazánkban termesztett. Illatos, kétéves növény. Első évben dús tőlevélzete fejlődik, a másodikban pedig erőteljes szára, amely olykor eléri a 2 méteres magasságot is.

Borbolya, közönséges (Berberis vulgaris)
Népies neve: sóskafa, borbolyabokor, leánysom, sóskaborbolya
A sóskafélék (Berberidaceae) családjába tartozik. Száraz, napos, bozótos helyeken, rekettyésekben élő, 2-3 m magas, tövises cserje. Április-májusban virágzik.

Borsmenta (Mentha piperita )
Népies neve: kámforos menta
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Vadon nem fordul elő hazánkban, kertben termeszthető, évelő növény. Íze, mentolos.

Cickafark, közönséges (Achillea millefolium )
Népies neve: cickafarkkóró, cickóró, csontvirág, egérfarkúfű, ezerlevelűfű, orvosi cickafark
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Legelőkön, réteken, utak mentén gyakori, szürkés zöld, évelő növény. Íze aromás, kesernyés. Csak a fehér virágú cickafark-fajok rendelkeznek gyógyhatással.

Édesgyökér, igazi (Glycyrrhiza glabra )
Népies neve: édesfa, cukorkóró
A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. Szántók, legelők, parlagok évelő növénye. Íze édeskés. Virágzata felálló fürt.

Eukaliptusz (Eucalyptus globulus)
Népies neve: eukaliptuszfa
A mirtuszfélék családjába (Myrtaceae) tartozik. Ausztrália és Tasmánia tipikus fája. Érdekesség, hogy leveleit csak tíz eukaliptuszfaj hullatja el. A levelek helyett szürkésfehér kérgüket hullatják.

Fecskefű, vérehulló (Chelidonium majus)
Népies neve: aranyfű, cinadónia, cinandó, kecsketej, gódavére, gódirc, mennyeiajándék, rántófű, vérrelharmatozó versellőfű, vérhullatófű
A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik, nyirkosabb talajokon, árokpartok mentén, akácosokban, erdők szélén élő évelő növény.
Bármely részét megsértve, narancssárga tejnedv csordul ki belőle.

Fekete üröm (Artemisia vulgaris )
Népies neve: közönséges üröm, taplóüröm
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, erdőszélek, kertek alja, parlagon hagyott területek gyakori növénye. Tömegesen termő, évelő növény.

Fodormenta (Mentha crispa )
Népies neve: köményes menta, kerti menta
Az ajakosvirágzatúak (Labiatae) családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő növény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos.
Forrás: www.hazipatika.com

 

Fájdalomcsillapítás

Borsmenta (Mentha piperita )
Népies neve: kámforos menta
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Vadon nem fordul elő hazánkban, kertben termeszthető, évelő növény. Íze, mentolos.

Citromfű (Melissa officinalis)
Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható.

Levendula (Lavandula officinalis (angustifolia))
Népies neve: keskenylevelű levendula, orvosi levendula, szagos levendula
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, a Földközi-tenger vidékéről származó félcserje. Lilás virága kellemes, üde, illatos. Nálunk termesztik.

Mák, termesztett (Papaver somniferum)
Népies neve: közönséges mák
A mák a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik. Régóta termelt kultúrnövényünk, melynek termése a mákszem. Eredete még nem tisztázott, egyes források szerint őshazája lehet Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán. A hazai éghajlat alatt kiskertekben termelhető.

Őszi Margitvirág (Tanacetum parthenium)
Népies neve: -
A fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Számos dísznövényfajtája ismert. A növény felépítése szerteágazó, bokros. Eredetileg a Balkán-félszigetről származik, ám évszázadok óta termesztik egész Európában. A növény erős aromával rendelkezik.
Forrás: www.hazipatika.com
 

Étvágygerjesztők, emésztést serkentő szerek

Angyalgyökér, orvosi (Angelica archangelica L.)
Népies neve: angyélika, angyalfű, arkangyalfű
Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik. Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos, hazánkban termesztett. Illatos, kétéves növény. Első évben dús tőlevélzete fejlődik, a másodikban pedig erőteljes szára, amely olykor eléri a 2 méteres magasságot is.

Articsóka, kerti (Cynara scolymus )
Népies neve: olaszparaj
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. A Földközi-tenger mellékén honos, évelő növény. Hazánkban kerti dísznövényként is kedvelik.

Bazsalikom (Ocimum basilicum )
Népies neve: királyfű, németbors
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Ázsia, Amerika, Afrika melegebb vidékein őshonos, hazánkban termesztik. Egyéves illatos, leginkább fűszerként elterjedt gyógynövény.

Benedekfű (Cnicus benedictus )
Népies neve: áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Bencés szerzetesek hozták Itáliából hazánkba és kolostorkertekben termesztették. Mediterrán vidékeken vadon élő, hazánkban termesztett, egyéves növény. Íze rendkívül keserű.

Borsikafű (Satureja hortensis )
Népies neve: borsfű, hurkafű, pereszlény
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. A Földközi-tenger vidékéről származik, hazánkban termesztett, egyéves növény. A 20-50 cm magas növénykének apró, hosszúkás, illatos levelei vannak.

Borsmenta (Mentha piperita )
Népies neve: kámforos menta
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Vadon nem fordul elő hazánkban, kertben termeszthető, évelő növény. Íze, mentolos.

Cickafark, közönséges (Achillea millefolium )
Népies neve: cickafarkkóró, cickóró, csontvirág, egérfarkúfű, ezerlevelűfű, orvosi cickafark
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Legelőkön, réteken, utak mentén gyakori, szürkés zöld, évelő növény. Íze aromás, kesernyés. Csak a fehér virágú cickafark-fajok rendelkeznek gyógyhatással.

Ezerjófű, kis (Centaurium erythraea)
Népies neve: epefű, ördögcsíptefű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, gyomorfű
A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik, egy- vagy kétéves, védett növény. Hazánkban termő mindhárom faja (kisezerjófű, keskenylevelű ezerjófű, csinos ezerjófű) gyógynövény, de leggyakrabban a kisezerjófű fordul elő. A kisezerjófű erdőirtásokban, száraz réteken terem.

Fekete mustár (Brassica nigra )
Népies neve: barna mustár, francia mustár
A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves növény. Szára akár az egy méteres magasságot is elérheti. Hazánkban a magjáért termesztik. Júniusban virágzik, termése pedig július-augusztusban érik.

Fekete retek (Raphanus sativus)
Népies neve: kerti retek
A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik. Közismert zöldség, ami konyhakertekben is jól termeszthető.
Forrás: www.hazipatika.com

Émelygés, hányinger ellenei szerek

Borsmenta (Mentha piperita )
Népies neve: kámforos menta
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. Vadon nem fordul elő hazánkban, kertben termeszthető, évelő növény. Íze, mentolos.

Citromfű (Melissa officinalis)
Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható.

Gyömbér (Zingiber officinale)
Népies neve: gyömbérgyökér
A gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó trópusi egyszikű, évelő növény. Eredetileg a trópusi Ázsia esőerdőinek növénye. Üvegházban nálunk is termeszthető.

Kamilla, orvosi székfű (Matricaria recutita)
Népies neve: orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske, anyafű, szentivánpipitér, szüzekanyja, anyaméhfű, teafű, piperefű
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Az ország minden táján megtalálható, kedveli a szikes legelőket, száraz réteket. Jellegzetes fehér szirmú sárga fészkű virág. 20-40 cm magas, egyéves növény. Termesztik is.
Forrás: www.hazipatika.com

Börlágyító és védő anyagok

Avokádó (Persea gratissima)
A babérfélék családjába tartozik, trópusi fán termő gyümölcs. Színe zöldes fekete, alakja körteformájú, héja fajtától függően sima vagy ráncolt. Íze semleges.

Bojtorján, nagy (Arctium lappa L.)
Népies neve: keserű lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, bozogáncs
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Erdők szélén, utak mentén, előforduló, kétnyári növény. A nagy bojtorján (Arctium lappa), a pókhálós bojtorján (A. tomentosum) és a kis bojtorján (A. minus) is hasonló gyógyhatással bír.

Borágó (Borago officinalis L.)
Népies neve: uborkaszagú fű, borvirág, borecs
Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik, amit a neve is elárul. Szárait, leveleit és a virágok csészéjét serteszőrök borítják. A Földközi-tenger vidékéről származik, egyéves fűszer- és dísznövény.

Dió (Közönséges diófa) (Juglans regia)
Népies neve: kulcsos dió
A diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozik. Perzsiából és Közép-Ázsiából származik. Gyorsan növő, hosszú életű fa. Kertek, gyümölcsösökbe, házak udvarára gyakran ültetik, utak mellett is számtalan helyen megtalálható. Csonthéjas termése a dió.

Fekete ribiszke (Ribes nigrum )
Népies neve: ribizke, fekete ribizli
A ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozik. Védett növény. Hazánkban termesztett cserje. Áprilisban virágzik, virágzata lecsüngő fürt, termése augusztusban érik. Ekkor ízletes, C-vitaminban gazdag szörp és lekvár készíthető belőle.

Homoktövis (Hippophae rhamnoides)
Népies neve: ezüsttövis, fűztövis, homokfa
Az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozik, a tengerpartok homokdűnéin, homoktalajon, folyó- és patakhordalékon növő, kétlaki növény.
A homoktövis sarjtelepes, lombhullató, szélporozta tövises cserje vagy fa. Virágai március-áprilisban nyílnak. Termése narancssárga bogyó.

Len (Linum usitatissimum L)
Népies neve: kultúrlen, termesztett len, házi len
A lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. Rostjáért és magjáért termesztett, egyéves növény, 30-80 cm magas. Csak Közép-Európában termesztik. A szár legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el.
A magok tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5-6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek.

Ligetszépe, parlagi (Oenothera biennis)
Népies neve: -
A ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozik, Észak-Amerikából származó lágyszárú évelő növény, amely 1- 1,5 méterre is megnő. Általában töltéseken és ugaron nő. Június-szeptember folyamán virágzik, termése négykopácsú tok.

Napraforgó (Helianthus annuus )
Népies neve: szotyola, tányérvirág, forgó
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, egyéves növény. Termesztett, a XVI. században került Amerikából Európába.

Ricinus (Ricinus communis)
Népies neve: csodafa, csodafű, jónásfája, jónáskabak, kikojona, kiki, nagysárfű, krisztuskeze, tenyere, krisztuspálma, ötujjú fű, kerti berzseny
A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozik. A trópusokon örökzöld, hazánkban egynyári növény. Magjából hashajtó készül.
Forrás: www.hazipatika.co

Gyógyítás virágokkal

A betegség testi tüneteinek kialakulása minden esetben lelki problémára, hangulati változásra vezethető vissza, ezért a kezelés során elsősorban az érzelmi élet változásait, a hétköznapitól eltérő lelki beállítottságot kell figyelemmel kísérni, tekintet nélkül a konkrét tünetekre, melyek egyénenként és esetenként változhatnak. Ami a gyógyír kiválasztását és elkészítését illeti, ősi alapelvekből indult ki: a keleti és a részben belőle táplálkozó alkimista hagyomány egyaránt úgy tartja, hogy a növények - az ásványokhoz és az állatokhoz hasonlóan - szimbólumok, az ember lelki életének, érzelemvilágának szimbólumai.

Ha így tekintesz a növényvilágra - és rendelkezel némi növénytani és asztrológiai ismerettel -, akkor minden növény egy-egy érzelem kifejeződéseként fogható fel, és ahogy az ember belső világának van napos és árnyékos oldala, úgy a növények között is található jótékony, illetve káros hatású.

Egyes növények hasznos sugárzást hordoznak, mellékhatást nem okoznak.

 

Gyógynövény minden talajba_Vágy és öröm

Wass Albert: Te és a világ - Vágy és öröm


Minden vágyadnak eleget tenni:

ez az emberi élet legnagyobb művészete.

Akinek sikerül, az boldog.

Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.


A vágy az emberi lélek növényzete.

Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm.

Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon.

Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére.

Csak olyan növényt enged meghonosulni benne,

melynek virágai szépek és illatosak.

Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek.

Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül.

Olyan növények gyökerét sem ülteti el,

melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas.

Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész.

Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek.


Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak.

Az erdő csöndjének.

Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz.

Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy.

Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.
Minden talajban megterem valamiféle virág.

Minden napnak van valamilyen öröme.

Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt...

Bodza

Nem kell nagyon keresni

Szerencsére bodzába úton-útfélen belebotlunk,

ezért nem kell nagy körutakat megtenni azért,

hogy ráleljünk pár virágzó bokorra.

Élhetünk faluban, erdő szélén, vagy akár a forgalmas városban,

szinte kizárt, hogy környékünkön ne találjunk belőle!

Felhasználása

Fontos, hogy a fekete bodza éretlenül enyhén mérgező,

valamint íze keserű, ezért mindenképp várjuk meg,

míg a bogyója fekete nem lesz.

Ez körülbelül nyár végére tehető, míg virágzása május-június tájára.

Felhasználása igen sokrétű, mind a gyógyászat,

mind az élelmiszeripar előszeretettel használja jótékony tulajdonságai

és finom, édeskés íze miatt.

Nátha elleni természetes orvosság

Nem kell, hogy egyből a gyógyszeres fiókodhoz menj,

mikor nátha vagy influenza gyötör, ugyanis a bodza

remek megoldást nyújt mindenféle légúti panaszokra!

Fogyaszthatod ital, vagy akár lekvár formájában is,

hatása mindkét esetben megmutatkozik.

Bogyója rengeteg vitamint, fehérjét és ásványi anyagot tartalmaz,

így az egyik legjobb gyógynövényként tartják számon.

Kitűnő méregtelenítő

A bodza az egyik leghatásosabb méregtelenítő gyógynövény

hashajtó hatása miatt, így kíméletesen

át tudja mosni az egész szervezetedet.

Ráadásul igen jó vízhajtó is egyben,

tehát ödémás panaszaidtól is megszabadulhatsz általa,

miközben magas antioxidáns tartalmának hála, egyúttal

a szabadgyökökkel is leszámolhatsz!

Jelentős vastartalom

Mivel nagy mennyiségben tartalmaz vasat, a vérszegény

és a vashiányos betegek számára fogyasztása igencsak ajánlott.

Bioboltokban már kaphatóak bodzából készült táplálékkiegészítők,

így ezekkel még inkább megdobhatjuk vasszintünket.


Bodzát a szemre

A népi gyógyászatban a fekete bodza virágját

enyhébb szembetegségekre is alkalmazták,

illetve a termését fájdalomcsillapításra.

Főzz le bodzateát, és miután a filter lehűlt, tedd a szemedre!

Ha nem filterből készíted, miután kész a tea, a virágot ne dobd el,

hanem bugyoláld be egy vékonyabb kendőbe, és úgy borogass vele!

Frissítő, nyári ital

Virágjaiból percek alatt ízletes üdítőt lehet készíteni,

bár igaz, kell néhány napot állni hagyni,

hogy kioldódjanak belőlük az értékes hatóanyagok.

Először mosd meg, majd tedd őket egy üvegbe,

és önts rá citromos, cukros vizet! 2-3 napra tedd félre,

és utána ihatod is! Jó hír, hogy a virágokat le is lehet fagyasztani,

így télen is kortyolgathatsz az ízletes italból!

Mágikus erő

Régebben sokan mágikus erőt tulajdonítottak a bodzának.

Úgy hitték, távol tartja a gonosz szellemeket és erőket,

így megvédi a népet a külső, negatív hatásoktól.

Viszont amennyiben egy bodzabokor – vagy fa- leégett,

az szerencsétlenséget jövendölt.

Bárhogy is legyen, egy biztos,

ez az egyik legértékesebb gyógynövényünk, mellyel gyógyulhatunk,

szépülhetünk vele és hozzásegít a jó közérzethez.

Csipkebogyó

Termését már a Krisztus előtti időkben gyógynövényként hasznosították.

Hazánkban cserjés hegy- és domboldalakon, tölgyesekben, erdővágásokon,

erdőszéleken, csatornapartokon,

kerítések mellett megtalálható az egész ország területén.

A Bibliában a csipkebokor Mózes el hivatását jelképezi.

A középkorban a lángoló,

de el nem égő csipkebokrot Mária jelképének tekintették,

aki Isten anyjává lett és mégis érintetlen maradt.

A barokk művészetben

az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe lett.

A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak,

nem tömöttek, szinte szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják.

. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó,

amelynek belsejében több kőkemény ászmagtermes (mag) található.

A magokat szúrós hegyű szőrök - viszketőpor - veszik körül.

A különböző vidékeken többféle néven ismert e növény:

csipkerózsa, gyepűrózsa, vadrózsa, bicskafa, ebrózsa,

termése a csipkebogyó, csipke, csontkeménye, hecsedli/

A csipkebogyó magas C-vitamin-tartalma mellett

B1-, B2-, K-vitamint, fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket,

valamint flavonoidokat, karotinoidokat

és színagyagokat is tartalmaz.

A C-vitamin együttesen van jelen a csipkebogyóban

egyéb antioxidáns hatású, egészségvédő molekulákkal,

és szerepe van az oxidatív stressz káros következményeinek kivédésében,

illetve minden olyan folyamat gátlásban

(öregedés, számos krónikus betegség),

ahol a szabad gyökök bizonyítottan szerepet játszanak –

olvashatjuk róla szakkönyvekben.

„Szentgyörgyi Albert valamikor a kápiából vonta ki,

jelenleg főként csipkebogyóból készül a természetes C-vitamin.

Az a probléma a C-vitaminnal, hogy nagyon labilis,

hőkezelésre bomlékony,

s még a száradás során is veszít az ősztartalmából.

Nyersen is fogyasztható a csipkebogyó,

hosszabb idejű tárolásra azonban

a legegyszerűbb megoldásnak a szárítás kínálkozik.

A csipkebogyók gyűjtésekor, ha szárítani akarjuk,

csak a teljesen érett,

piros színű, kemény húsú terméseket szedjük le,

ugyanis ezeknek legmagasabb a C-vitamin-tartalmuk.

A dércsípte bogyók puhák, és lekvár készítésére alkalmasak.

.Az eredeti C-vitamin-tartalom megőrzése végett

gyorsan kell szárítani a kettéhasított vagy aprított bogyókat

.
A szárított csipkehúst száraz, levegős helyen, legfeljebb egy évig tárolhatjuk.

Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását,

főként a sorvadásos betegségek ellen.

A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét,

a flavonoidok gyulladásgátló

és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki,

a pektinek pedig segítik az emésztést.

A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban,

meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó.

Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra,

bélhurut és hörghurut esetén.

Emésztést javító hatása közismert,

gyenge vizelethajtó tulajdonságú.

A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő,

üdítõ és élvezeti célokra is.

Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben,

gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.

A csipkebogyólekvár igen kellemes ízű,

nagy tápértékû, bár elkészítése nem túl egyszerű,

mivel a bogyóban lévő apró szõröktõl

csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg.


Csipkebogyótea

Este át kell mosni gyors vízsugárral a portól,

akárcsak a többi gyógynövényt,

majd be kell áztatni a szárított, összezúzott bogyót.

Reggel a levet iható hőmérsékletre melegítjük,

ne érje el a 80 fokot, mert akkor már nagy a veszteség.

C-vitamin-tartalmáért, nagyon jó aromájáért fogyasztjuk a teát.

A legfinomabb teát a friss csipkehúsból nyerjük,

ilyenkor 20 perces áztatás is elegendő.

Csipkebogyóbor


Másfél kg cukorból 3 liter vízzel szirupot főzünk.

Langyosan rátöltjük 1,5 kg megtisztított csipkebogyóra,

az edényt lekötjük és langyos helyen tartjuk.

Három hónap múlva leszűrjük.

A seprőjét újra felöntjük 1 kg cukorból 2 liter vízzel főzött sziruppal

és 3 hónap múlva ezt is leszűrjük.

A letisztult bort üvegekbe töltjük és jól ledugaszoljuk.

Hüvös helyen, pincében tároljuk.

Csipkebogyólekvár


A csipkebogyót alaposan megmossuk,

majd egy nagyobb edényben bõ vízben addig fõzzük,

amíg a bogyók meg nem puhulnak.

Ezután először egy durvább, majd egy finomabb szövésű szitán

áttörjük, átpasszírozzuk.

Az áttört gyümölcs súlyát lemérjük,

majd egy nagyobb edényben forralni kezdjük.

A forralás addig tart, amíg a gyümölcsvelő sűrűsödni kezd.

Ekkor kilogrammonként 80 deka cukrot adunk hozzá,

majd további 20-25 percig főzzük.

A kész lekvárt forrón üvegekbe töltjük,

melyeket nem fedünk le, amíg ki nem hűlnek.

Ha kihűlt a lekvár, tetejére benedvesített

majd leitatott celofánt teszünk, rászórunk egy bő késhegynyi szalicilt,

majd vagy másik réteg fóliával vagy befőttesüveg-tetővel lefedjük.

Így a tartósítószer nem érintkezik a lekvárral.

Azt már kevesebben tudják, hogy a csipkebogyó magjából olajat is készítenek,

mely tele van természetes antioxidánsokkal,

s ezek sokkal jobban hasznosulnak a bőrben,

mint a kémiai úton előállított antioxidánsok,

melyek a boltokban kapható kozmetikumokban találhatóak.

Ezen kívül E-vitaminban és béta-karotinban is gazdag,

kiválóan csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait,

remekül használható napégés enyhítésére,

és a nátha miatt kipirosodott orr helyi kezelésére.

De itt jön a legjobb hír:

a csipkebogyóban lévő béta-karotin csökkenti a hajszálerek sérülékenységét,

így késlelteti a bőr öregedését,

telítetlen zsírsavai pedig segítenek a bőr hidratálásában.

A csipkebogyó olaj kiváló arcápoló,

mely segít megőrizni a bőr rugalmasságát!

Erre esküszik Orlando Bloom felesége Miranda Kerr is.

Az ausztrál fotómodell állítása szerint

hibátlan bőrét a csipkebogyó olajnak köszönheti.

Éjszakai krémként használja, este, elalvás előtt keni fel,

s ennek a természetes szernek köszönhetően

reggelente gyönyörű bőrrel ébred.

Így kell alkalmazni:

A csipkebogyó olajat a megtisztított arcbőrre vigyük fel,

majd finom mozdulatokkal masszírozzuk be.

Ha esetleg benedvesítjük előtte a bőrünket,

úgy még hatékonyabb, mert az olajjal együtt a víz is a bőr mélyebb rétegeibe jut.

Úgy hírlik, hogy ha mandula olajjal kombináljuk,

akkor még eredményesebb a ránctalanító hatása.

Arra figyeljünk, hogy gyorsan avasodik,

ezért csak frissen készítve használjuk, vagy tartósítószerrel áll el néhány napig.

Hársfa virág

" A megtört szívek orvosa "
Találkozni a hárssal annyi, mint találkozni az igaz szerelemmel.Ez a fa a megtört szívek és az érzelmi panaszok
orvosa. Nála keressen megnyugvást mindenki, aki szerel-
mi bánatban szenved. Szívja be mélyen a hárs illatát és
hamarosan oldódnak kínjai,úrrá lesz kínzó szenvedélyén, magához tér az észt vesztő kábulatból.

A virágából főzött-tea köhögéscsillapító.

A kislevelű hárs, felhasználandó részét, a kellemes illatú virágzatot a murvalevéllel együtt június folyamán gyűjtik. A gyűjtés idejének megválasztása nagyon fontos, mert sem a még zárt bimbó, sem a túlnyílott virág nem alkalmas jó minőségű alapanyagnak. A növényben megtalálható flavonoidok antibakteriális hatásúak. Meghűléses betegségekre, köhögéscsillapításra kiválóan alkalmas. Enyhíti a hörghurutos panaszokat, köptető, nyákoldó hatású. Nyálkaanyagai serkentik az immunrendszer működését. A hársfavirág teája hatásos izzasztószer meghűléses megbetegedések esetén. A népi gyógyászat szerint jó idegerősítő és vértisztító hatású.

Hársfavirág tea:

2-3 dl forró vízzel forrázzunk le 2 teáskanálnyi szárított hársfavirágot, majd 10 perc elteltével szűrjük le. Izzadás céljából jó melegen fogyasszuk.

Ginzeng - az "embergyökér "

A kínaiak által évezredek óta használt gyógynövény,

nálunk csak pár éve vált ismertté,

de mai napig nemigazán ismerik az emberek

ennek a gyökérnek a jótékony hatását.

Nevezhetjük akár csodagyökérnek is.


Ginzeng - Panax ginseng

A kínaiak által évezredek óta használt gyógynövény.

A Koreai-félsziget északi és Kína északkeleti részének

(Mendzsuria) magashegyi vidékeiről származik,

de néha vadon is előfordul.

. A növény sajátossága, hogy csak árnyékban nő.

Magassága 40-60 cm közötti , de az 1 métert is elérheti.

Egyenes szárának szinte vöröses,

minek csúcsán helyezkedik el

az öt fordított tojás alakú levélkékből álló összetett levél.

Virágzata ernyős, rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes termések fejlődnek.

Némely gyökér alakja ember alakra emlékeztető,

ezért a kínaiak "embergyökérnek" is nevezik (jensen).

A gin zeng növény felhasznált része a gyökere.

- a fehér gin zeng gyökeret a betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik,

majd ezt követően napon vagy mesterséges hőt alkalmazva szárítják

- a vörös ginzeng gyökeret úgy készítik, hogy a begyűjtött gyökereket szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

A növény Kelet-Ázsiában rendkívüli tiszteletnek örvend,

egy-egy nagyméretű gyökér rendkívüli és értékes ajándék.

Egy legenda is kapcsolódik hozzá,

miszerint a növény megvilágosítja a tudatot, teljesebbé,

élvezetesebbé teszi az életet, jelentősen növelve annak minőségén.

A kínaiak szerint az ember ezerféle baját tudja orvosolni,

ezért is bátran nevezhető "csodagyökérnek".

Szerintük minél idősebb a gyökér annál több értéket rejt magába.

Kissé könnyelmű kijelentéssel mindenre jó.

Amikor a gin zeng növény hatásairól beszélünk, meg kell említenünk a következőket:
- javítja az emlékező képességet
- fokozza a szervezet ellenálló képességet
- javítja a stressztűrő képességet, stresszoldó hatású
- fokozza a szellemi és fizikai teljesítőképességet
- segít az általános gyengeség leküzdésében
- kitűnően alkalmazható a legyengült vagy lábadozó betegek erejének helyreállítására
- csökkenti a kórosan magas vércukor- és koleszterinszintet
- egyes vélemények szerint jól hat az izmok működésére, azok energia felhasználására
- késlelteti a fáradságérzetet, sőt az endorfin hormon (boldogsághormon) termelését is fokozza
- nyugtató és fájdalomcsillapító
- növeli a szexuális vágyat
- nőknél növelheti a libidót, ,valamint serkenti a hímivarmirigyek működését,

sőt az impotencia bizonyos típusai ellenében is eredményes szernek bizonyult

- fiatalítja a bőrt és csökkenti a ráncok mélységét
- véd a sugárzás ellen is - a rákos betegek esetében például a besugárzás mellékhatásait enyhíti
- a pajzsmirigy működését szabályozza

Mindemellett a jó hatások mellett meg kell említeni,

hogy bármilyen koffeintartalmú élelmiszerrel való együttes fogyasztása

csökkenti a hatását, illetve mellékhatásokat idézhet elő.
Ajánlott napi adag:
- rövid ideig történő alkalmazás esetén 0,5-2 gramm
- hosszabb ideig történő alkalmazás esetén 0,4-0,8 gramm


A gin zeng javasolt adagban történő fogyasztása biztonságos,

de 3 hónapos kúraszerű fogyasztás után 1-2 hét szünet beiktatása célszerű.


A gin zeng készítmények fogyasztását nem ajánlják terhességben,

szoptató anyáknak, magas vérnyomásban szenvedőknek,

asztmás és tüdőgyulladásos betegeknek, valamint véralvadási zavarokkal küszködőknek.

A gin zeng gyógynövény alkalmazási módjai:

A ginzengőből készült kozmetikai termékek megfiatalítják a bőrt,

vitalitást, egészséges szint adnak neki, hatásosan kezelik a bőrhibákat,

gyulladásokat, krónikus elváltozásokat.

Levendula

• Idegrendszer: feszültségoldó, nyugtató, segít áthangolni a pozitív gondolkodásra, alkalmas a migrén és az ideges fejfájások leküzdésére is, jelentősen csökkenti a fáradtságot. Mérsékeli a depressziót, segít az álmatlanság, a túlérzékenység, a mélabú, a hirtelen hangulatváltozások, az idegesség és a feszültség felszámolásában. Oldja a félelmet, csökkenti az agressziót, valamint az aggályoskodást. Visszaállítja a lelki egyensúlyt, kitisztítja az elmét, ellazít, és támogatja a testi-lelki jó közérzet fenntartását. A kozmetikai ipar is felhasználja.
• Vérnyomás: csökkenti a stressz okozta magas vérnyomást
• Emésztőrendszer: oldja a szélgörcsöket, fertőtleníti a beleket, csökkenti a rothadási és erjedési folyamatokat
• Légutak: csillapítja a torokfájást, a gége- és mandulagyulladást. Eloszlatja a melléküregi gyulladások során felgyűlt váladékokat, dugulásokat
• Izomzat, ízületek: enyhíti az izomfájdalmakat és izomgörcsöket
• Sebgyógyulás: segíti a horzsolások, zúzódások, kisebb sebek gyógyulását, továbbá csökkenti a rovarcsípések okozta fájdalmat
• Immunrendszer: élénkíti az immunrendszert, csökkenti a gyulladásokat
• Bőr: megnyugtatja a gyulladásos bőrt, beleértve a pikkelysömört és az ekcémát is. Enyhíti a napozás okozta leégést, hűti a herpeszeket. Kiegyensúlyozza a bőr zsírosságát, segíti a bőrhibák gyógyulását, serkenti annak anyagcsere-folyamatait, és elősegíti táplálását. Csillapítja a pattanások miatt keletkezett gyulladásokat, szabályozza a fejbőr zsírosságát, támogatja a túlápolt haj regenerálódását.

Levendula tea:

1 kávéskanálnyit 2,5 dl vízzel leforrázunk, 10-15 percig állni hagyjuk, leszűrjük, és naponta 2-szer lehet fogyasztani Emésztési problémára édesítés nélkül, 20 perccel étkezés előtt. Nyugtató hatása erős és gyulladásos betegségek kezelésénél is segít.

Ellenjavalt: alacsony vérnyomás esetén.

Fodormenta

A fodormenta vagy zöldmenta (Mentha spicata) népies nevén köményes menta vagy kerti menta az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő fűszer-, és gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz. A drogot a leveléből (Menthae crispae folium) vonják ki.

Gyógyászati célokra a növény száráról lefosztott leveleit hasznosítják. Gyűjtési ideje június-augusztus hónapokra esik.

Felhasználása

Kellemes italú tea, vagy teakeverékek alkotórésze, ízletes fodormenta szósz készíthető belőle, mely a báránysültnek különösen pikáns ízvilágot kölcsönöz. Illóolaját az illatszer- és élelmiszeripar édesipari termékek, (cukorkák, fogkrémek, szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik), íz- és illatösszetevőjeként hasznosítja. A világ mentoltermelése évente kb.: 100 tonna körüli kristályos anyag. Ismert, a fiatalok körében kedvelt ital még a menta felhasználásával készülő mojito koktél is.

Gyógyhatása

Hatóanyagainak köszönhetően jó szélhajtó, görcsoldó és emésztésjavító hatású epetermelést fokozó, de gyomorerősítőként is elfogadott. Illóolaját megfázás esetén inhalálásra használják. Meghűlés esetén teája köhögéscsillapító hatású. Káros mellékhatása nem ismert.

 Csalán

A legerősebb vértisztító növény, a csalán  

Gyógyteaként feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalántea hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére. A régi módszert, hogy fájdalmas végtagokat a csalán friss hajtásaival csapkodják meg, ma is alkalmazzák.
A vese- és hólyagkő képződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor és bélhurut esetén is hasznát vehetjük. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz. Ügyelni kell azonban arra, hogy a csalántea nem alkalmas szívelégtelenség vagy vesebetegség következtében létrejött ödéma elmulasztására. 6 hétnél tovább ne igyák, utána iktassanak be egy szintén hathetes szünetet.
Ülőfürdőként aranyeres bántalmak kezelésére vagy reuma elleni fürdővizet készítenek vele, borogatóként pedig bőrkiütésekre használják.
Mosóvizes változatban kiválóan alkalmas hajhullás és korpásodás megelőzésére, valamint hajzsírosodás ellen. Kovasav tartalma erősíti a kötőszöveteket, a körmöket, a hajhagymákat.
A csalán gyökérzetét a prosztata jóindulatú daganatának kezelésére alkalmazzák, mert növeli a vizelet mennyiségét, csökkenti a prosztata térfogatát.
Kenőcs: A leveléből készített kenőcs az ekcémás bőrfelületekre jótékony hatással van.
Fürdő: A pattanásos bőrt csalánfürdővel kezeljük. A növény fiatal leveleit arcgőzöléshez használják, míg a belőlük készült krém bőrtisztító. Zsíros bőrre különösen hatékony.
Teakészítés: Csészénként 1 púpos evőkanálnyi teafüvet öntsünk fel forrásban lévő vízzel, majd 10 perc után szűrjük le.
A kertben is használhatjuk: 3 napon, 4 éjszakán keresztül vízben áztatva olyan hatékony rovarirtót kapunk, mellyel bátran permetezhetjük rózsáinkat.
Ha elolvad a hó, a fák tövében megjelenik a kora tavaszi gyógynövény, a csalán. Leveleinek gyűjtési ideje március-április, a gyökérzeté pedig ősszel és tavasszal.

Citromfű

Nyugtató, fejfájás csillapító, idegerősítő, görcsoldó, emésztésjavító. A citromfű leveleinek hatóanyagai az illóolajok (citronellál, citrál), cseranyagok, flavonoidok, kávésav. Hatóanyagai nyugtató és vírusölő hatással rendelkeznek. Külsőleg a Herpes simplex helyi kezelésére alkalmas. Ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is. Enyhíti az idegességet, szerepe van a depresszió oldásában is. Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó citromfüvet alkalmazni. Ismeretes még izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is. Az illóolaj reumás panaszok enyhítésére használható fürdőként és bedörzsölő szerként.

Citromfű tea:

1 csésze forró vízbe helyezzünk 3 teáskanálnyi citromfű-levelet, majd 10 perc állás után szűrjük le. Naponta 3 csészével (többször 1-1 csészével) fogyasszunk 4-6 héten át. Ideges állapotban, depresszió esetén ajánlott.

Fürdő:

1 l vízben forraljunk fel 10 evőkanál citromfüvet, majd 10 perc múlva szűrjük le. A főzetet öntsük a fürdővízhez, és vegyünk benne 10-20 perces fürdőt.

Tinktúra:

Öntsünk 100 ml vodkát 4 teáskanálnyi citromfűre, és hagyjuk állni két hétig meleg helyen, majd szűrjük le. Sötét, légmentesen záródó üvegben tároljuk. Fejfájás esetén dörzsöljük be a halántékot a tinktúrával, de herpesz esetén, illetve depresszió oldására is alkalmazható.

Illóolaj:

Övsömört is gyógyíthatunk vele; egy teáskanálnyi olívaolajhoz adjunk 5 csepp illóolajat, és masszírozzuk be a kívánt bőrfelületet. Feszültségoldásra is kiváló.

Fűszerként:

Halak, szárnyasok, saláták, desszertek ízesítésére kiváló.

 Vérehulló fecskefű 

A növény erdőszélen, út szélén, parlagon, kertekben bárhol kinövő, tipikus gyomnövénynek látszó jellegzetes virágú, és tejnedvű növény....még nevezik....vereslőfű, kutyatej , kecsketej, rántófű. Gyógyhatásai régóta ismertek.
A mákfélék családjába tartozó kétszikű. Gyökértörzse húsos, vörösesbarna. Szára akár 1 m magasra is megnőhet, szögletes, felül elágazik. Levelei váltakozó állásúak, a tőlevelek hosszú- a szárlevelek rövid nyelűek, vagy ülők. A levélalak szárnyasan szeldelt, ferde tojásdad. Virágai virágzatba tömörültek, ernyősek, aranysárgák, négy szirommal, sok porzóval. A termés hosszú, hengeres toktermés. Jellemző rá a megsértett szárból kicsorgó narancssárga tejnedv.
Mivel a mákfélék családjának tagja néhány vegyületének morfin- ill. papaverinszerű hatást tulajdonítanak).

Alkalmazható:.... szemölcsökre, ekcémára, tyúkszemre, sömör, rossz indulatú bőrbetegségekre,...a hatás a fehérjebontással párosuló sejtosztódás gátlás. Belsőleg alkalmazva veszélyes lehet, tehát csak orvosi felügyelet mellett használható:... görcsoldó, salaktalanító, vizelethajtó és gyulladásgátló hatással bír. Belsőleg adva terhességben és gyermekkorban tilos alkalmazni!
A főzet máj- és epebántalmakban lehet hatásos, epekő esetén, és fájdalomcsillapító hatása is ismert.

A vérehulló fecskefű vértisztító és vérképző hatású...ajánlatos csalánnal és bodza hajtásával együtt leukémia (fehérvérüség) esetén. Ebből a teakeverékből legalább két litert meg kell inni naponta. Nagyon hatékonyan hat az anyagcserére, májbetegség esetén a legmegbízhatóbb szer, különösen friss növényből, a megmosott, friss növényből nedvesen kinyerjük a levét,ezt kétszer annyi langyos vízzel hígítva napközben kortyonként fogyasztjuk.

Szürke hályog és a szaruhártya foltjai is eltűnnek lassanként, használhassuk egészséges és megerőltetett szemhéjra is,tehát csodaszer,..Maria Treben hozzáteszi; a megmosott levelet szétmorzsolva úgy kenjük szemzugunkba, hogy közben szem csukva legyen! A friss lé pedig állítólag a látóhártya leválása és bevérzése esetén is segít, de ugyanígy ajánlja szürkehályogra, gyengénlátásra vagy megerőltetett szemre.

 A vérehulló fecskefű - ez a közvéleményt megosztó gyógy-- és gyomnövény, - ha bárhol (szárát vagy levelét) megtörjük, sajátságos sárga nedvet bocsát ki: „vérzik". Plinius megfigyelte, hogy a növény gyógyító hatását még az állatok is ismerik. A fecskék állítólag a fű kicsorduló tejnedvével gyógyították meg vak fiókáikat. Egy másik ókori tudós, a görög Dioscorides feljegyzései szerint a fecskék a fecskefű tejnedvéből táplálkoznak, és ez erősíti a látásukat. 

 Már az ókorban fogfájás ellen rágcsálták gyökerét, de ajánlották fülzúgásra, a 19. században altesti és végbél-bajokra, szifiliszre, vagy látásjavításra a nedvéből tejjel vagy vízzel készült szemcseppet.

 Természetesen mindenki másképp reagál gyógyító szerekre, hatóanyagokra, így csak óvatosan kísérletezzünk a házipatika e tagjával. Vegyük figyelembe azt is, hogyha kis mértékben is, de a fecskefű mérgező, így ne vigyük túlzásba használatát! Kismamák, magas vérnyomásban szenvedők és gyermekek gyógyításánál is kerüljük alkalmazását, illetve kérjük ki orvos tanácsát! Ha azonban ezeket a tanácsokat betartjuk, nyugodtan használhatjuk és élvezhetjük jótékony hatásait.

Tea készitése:.... máj-, epe-, vagy idegrendszeri bántalmakra: 1 kávéskanál növényt 1 csésze vízzel leforrázunk, 10 perc állás után fogyasztjuk napi 3 alkalommal (Ez napi maximum 2-5 g növényt jelent!)

 

 Orbáncfű

 Az orbáncfű akár egyméteresre is megnő, megtalálható világos erdőkben, sziklákon és cserjésekben. A növényt nagyon könnyű felismerni a sok sárga virágjáról, amelyek a gyógynövény felső végén ülnek. Az orbáncfűnek görcsoldó, összehúzó, fájdalomcsillapító és nyugtató hatása van. Hagyományosan hasmenésnél, emésztési zavaroknál és méhgörcsöknél alkalmazzák. A növény olaját friss sebekre, horzsolásokra és égésekre vihetjük fel....A száj belső sérülései ellen szintén ajánlott. A népi gyógyászatban az orbáncfüvet (orbáncfű olajat) reumás fájdalmak enyhítésére és egyes bőrbetegségek kezelésére is használják.

Az orbáncfű teáját használhatjuk még, idegeskedés, depresszió, alvászavarok ellen, de alkalmazzák bőrgyulladások, nehezen gyógyuló sebek kezelésére is. Jótékony hatással van az emberi szervezetre gyomorfekély vagy vese- és epebántalmak, továbbá idegi eredetű gyomor-bélrendszeri panaszok esetén.

Orbáncfű és más idegerősítők

Ha valakinek magas a vérnyomása, akkor a citromfüvet orbáncfűvel kell kombinálnia, mert az orbáncfű segít az idegeket olyankor megnyugtatni, amikor depressziósak vagyunk, gyomorfekély kerülget bennünket, vagy felszökik a vérnyomásunk.
Ha az eddig említett teák nem bizonyultak hatásosnak, akkor vagy több idegerősítő gyógynövényt kombinálunk, vagy olyanokat, amelyek erősebb hatásúak:
20 g citromfű, 50 g orbáncfű, 50 g levendulavirág, 50 g majoránna, 50 g orvosi zsálya, 50 g édeskömény, 50 g rozmaring, 100 g angyalfűgyökér.
A citromfű nyugtat, erősíti az idegeket, az orbáncfű gyógyítja a depressziót, a többi gyógynövény pedig növeli az idegerősítő hatást úgy, hogy a feszültségben szenvedő ember újból visszanyeri lelki nyugalmát.

Dr. Nagy Géza természetgyógyász

Cickafark (egérfarkúfű)

A cickafarkfű a fészkes virágzatúak családjának tagja, szabadon, réteken, utak mentén megtalálható.
Egyenes 30-60 cm szárú, tőlevelei 20-30 cm-esek, hosszú, nyeles levelek. Virágzata 3-5 mm fészkekből áll, szürkésfehér és fehér virágok alkotják. Júniustól őszig virágzik.

A kötőszöveti gyengeség, illetve az erőlködés miatt kialakuló "aranyeret" a növény friss leve, vagy a belőle készült kenőcs és tinktúra kúraszerű, helyi használata képes nyomtalanul eltüntetni.

Az emésztőrendszer renyheségét, főleg a vastagbél területén - a feszesség fokozása révén szünteti. A lábszáron megjelenő visszértágulatok és azok kifekélyesedései eredményesen kezelhetők forrázatának fogyasztásával, és a lábszár ezzel egyidejű, a forrázatbók készült borogatásával.

Vízhajtó és fertőtlenítő hatás alkalmassá teszi a vese és a húgyúti fertőzések, gyulladások, (véres, gennyes vizelet) kezelésére. Az inkontinencia estén is hatásos.

A méh izomzatát összehúzza és erős vérzését csillapítja. Idegnyugtató, görcsoldó tulajdonsága főleg menstruációs panaszok jelentkezésekor áldásos. Az elhalt magzat eltávolításában, az erősen tapadó méhnyálkahártya lelökődésében jelentősen segédkezik, túladagolása viszont a magzat elvesztéséhez, a méh görcsös összehúzódásához vezet. A petefészekben megjelenő savós ciszták visszafejlődését is elősegíti. Szárító, fertőtlenítő hatása a hüvely folyásos betegségeit, méhszájsebet "intim tus" formájában alkalmazva szünteti.

Az ínyvérzést, szájüregi fertőzést a forrázattal történő öblögetés elmulasztja és az aftózus sebek gyógyulását serkenti.

A májműködést visszafogja, így csökkenti az epe termelését és összehúzó hatása miatt az epehólyag kiürülését eredményezi, ezáltal fiatalítja az epét. a májgyulladás gyógyításában eredményesen alkalmazható.

A cickafarkfű a fészkes virágzatúak családjának tagja, szabadon, réteken, utak mentén megtalálható.
Egyenes 30-60 cm szárú, tőlevelei 20-30 cm-esek, hosszú, nyeles levelek. Virágzata 3-5 mm fészkekből áll, szürkésfehér és fehér virágok alkotják. Júniustól őszig virágzik.

A tea elkészítése

Az aprított és megszárított cickafarkfűből 1 púpozott teáskanálnyit 2,5 dl forróvízzel leforrázzák és 20-30 percnyi állás után leszűrik. Egész napra elosztva, éhgyomorra, vagy étkezések előtt fél órával fogyasztják. A betegség súlyosságától függően az adag növelhető 6 dl vagy 8 dl vízbe 2-3 púpozott evőkanállal.
Külsőleg alkalmazva 6 dl vízből és 4 púpozott evőkanál cickafarkfűből készítenek forrázatot. Ez arányosan növelhető vagy csökkenthető. Egy kúra ideje 1 hónap. Folytatni csak 1 hét szünet után szabad. A tea szükség esetén csak mézzel édesíthető.
Ha a fentiek szerint alkalmazzák megfelelő diagnózis elkészítése után akkor a tea fogyasztása nem rendelkezik mellékhatásokkal.

Mire alkalmazható a tea?

Gyomor-bélrendszer: étvágyjavítás, emésztés elősegítése, görcsoldás, máj-és epeműködés serkentése.
Szív-érrendszer: vérnyomáscsökkentés, visszértágulat
Gyulladások általában: fogínygyulladás, szemgyulladás (ezek külsőlegesen), gyulladásokra általában öblögetés és borogatás formájában.
Női problémák: menstruációs zavarok, görcsoldás
Férfigondok: prosztataproblémák.

Az időjárási front által előidézett migrénes roham gyakran már egyetlen csésze cickafarktea elfogyasztása után megszűnik. Ilyenkor a teát jó melegen kell kortyolgatni. Valószínűleg nem köztudott, hogy a cickafark közvetlenül és nagymértékben hat a csontvelőre és így fokozza a vérképződést. Gyomorvérzés, vérző aranyér, valamint erős gyomorégés és gyomornyomás esetén gyors javulást hoz a cickafarktea.Meghűlés, hát- és reumatikus fájás ellen sok cickafarkteát kell inni, olyan forrón, ahogy elbírjuk. Aranyér gyógyítására használjunk cickafark virágjából készített kenőcsöt.

Vargyas szoros....Almasi barlang

Vargyas községtől északra 14 km járható úton  azonos nevű patak mentén juthatunk el a Vargyas szorosban közismertebben a lakosság számára az Almási-barlangoz illetve ahogy a nép még nevezi „Csúdáló kőköz".
       A folyó amely a Hargita hegységből ered itt töri át magát a hatalmas mészkőtömbön amelyben helyenként magas alámosott sziklafalakat, sziklatornyokat, és számos barlangot alakított ki az idők folyamán .
        Vargyas patakjának bevágódása során öt jól elhatárolható magasságban alakultak ki barlangok. Ma a  nagyobb barlangokat az alsóbb szinteken  találjuk közel a patakmederhez(Orbán Balázs barlang, Lócsűr, Kőcsűr, Tatárlik stb).
     Már az ősember ismerte és használta a területeket, kutatások során több kőkorszaki kultúra maradványait is sikerült feltárni. Természetesen a bronz- és  a vaskorszak idején is ismert volt a népesség számára, ilyen feltárások a szoros sziklateraszain és a Pipások  dombján is történtek.
      A középkor folyamán a Kőmezeje nevű helyen kis román kori kápolna állott (Tatár kápolna), és a szoros felőli részen jól kivehető a XI-XIII. századi erődrendszer „gyepűvonal", Tatársáncnak nevezett védvonal egy kis szakasza.
     A fentiekből is kiderül ,hogy történeti múltban a környékbeli lakosság menedék és óvóhelyként használták a szoros természetes üregeit, domborzati adottságait különösen a Nagy- barlangot vagy ahogyan ma már a tudományos közegben ismerjük az Orbán Balázs -barlangot.
     Apáczai János vargyasi pap (1601-1611) „Amikor Székely Mózest megverték"(1603, Brassó melletti csata) „akkor a kő alja mezőn voltunk a vargyasi szekerekkel". Azaz már ekkor írásos feljegyzés maradt arról ,hogy a lakosság kihasználva a Vargyas-szoros természeti adottságait menedékhelyül használta.  
       Az Orbán Balázs - barlang első írásos említése 1637- ból s  egy peres okiratból származik amelyben a Homoródalmásiak a Vargyasiakat hívták perbe. A végzésből idézve „ .....,hogy mint eddig úgy ezután is Almásé legyen de háborúságnak idején ugyan az Vargyasiaknak is szabad legyen a lyukba menni,  ha az Almásiaknak lyukok oly helyen nagyon, hogy az Vargyasi lyuk előtt lehetne utjok tehát communiter építsék az két falu, de ha az Almásiak  el lehetnek a nélkül, tehát engedjék meg az Vargyasiaknak, hogy ők is magok oltalmára az utjoknak , könnyebben való, felmenésére libere épithesenek , de ugy mint Almásiak engedelméből és határokba és avval soha ugy hogy magoknak ne  occupálják, de ugyan tartozzanak megengedni." (Székely oklevéltár- Kolozsvár, 1872-1897 ,v.4 bl.2, p 270). A végzés időpontja: 1638.
      Később  1653- ban Apáczai Csere János a Magyar Enciklopédia című művében tesz említést , hogy tizenkét társával jár a  „Csudakő"- nevű helyen.
      Kemény József gyűjteményét tanulmányozva Orbán Balázs a Székelyföld leírásában a  közli, hogy Holdvilágnál győztes Tige tábornok 1704-ben feldúlja Udvarhelyszéket: „ a szék birtokossai féltöbb holmijukkal az almási barlangba menekülnek, s Galambfalvi Sándor Pált, kénosi Sándor Pált, s désfalvi Sándor ferencet 10 fegyveressel rendelék a barlang szádának oltalmára." - (Székelyföld leírása I.k. Bp. 1868 89.l)  
      A XVIII. századtól kezdődően egyre több tudományos leírás említés jelenik meg, azonban többségűk nem mentes a romantikus leírásoktól.
 
       1767- ben Fridvalszky János a  Minero-logia magni principatus Transilvaniae seu metalla, semi-metalla, sulphura, lapides et aquae conscripta. Claudiopoli, 1767.- című művében említést tesz a barlangról „ Mondják, hogy Homoród Almáson, Udvarhely  széken van egy szikla amelynek mélyében egy nagy járat nyilik , amelyek a természet csodálatos művészete boltozatokra és fülkékre osztott sztalaktitokkal diszitve".
      A bardóci születésű középajtai tudós pap  Hollandiában Haarlemben  jelenteti meg első kimondottan barlangászati munkáját latin nyelven, Erdély ismertlen barlangjairól amelyben a a Tordai-hasadék, torjai barlangokon kivűl a Vargyas völgyi barlangvidékkel is foglalkozik.
 ( Imago specum M. Prinipatus Transilvaniae Admirandorum  Haarlem 1774).
       A kisbaconi gyökerekkel rendelkező nagyenyedi tudós Benkő Ferenc az első magyarnyelvű ásványtan szerzője 1786- ban néhány gondolat erejéig információkat közöl az Almási - barlangról. (Benkő Ferenc: Magyar minerológia. Kolozsvár 1786).
      1780- ban jelenik meg az első német nyelvű leírása a barlangnak Eugen von Fihtel tollából. Néhány évvel utána pedig J. Kleinkaumf  (1793) közöl leírást nem kis romantikus történettel, miszerint a szászok Csíkkal összekötetésben álló Almási-barlangon keresztül érkeztek a Baraságra.
      Az első részletes magyar nyelvű tudományos  leírása és egyben térképezése, s mint ilyen Erdély területén elsőként 1836- ban történik.  Nagy Kedei Fekete István Csíkszék és később Udvarhelyszék földmérője   1836- ban Szent Mihály azaz szeptemberi hónapban feltérképezte a Nagy -barlangot. A fő járatokat számokkal és az ebből kiinduló mellékjáratokat betűvel jelölte. A barlang akkori végződésében szép kalligrafikus betűkkel megjelölte , hogy Fekete.  A mű Kolozsváron jelenik meg kis füzetecske formájában.(Az új becses kovács és nemes kőbányával ritkaitott Almási Nagy Barlang leg újabban felvette Nagy kedei Fekete István  nemes Udvarhelyszék földmérője egy rajzolattal Kolozsvárott az évang. reform. Kolégyom betűivel. Kolozsvár. 1836) A Fekete István által készített térképet később a Szász Kárpát Egyesület Nagyszebenben  illetve Orbán Balázs a Székeyföld leírásában újra közlik.
       Köváry László 1853- ban „Erdély földje ritkaságai" című művében számol be a látotakról. 1884- ben Bieltz Albert(1884) és W.Hausmann (1885) -nen készítenek részletes beszámolót az Almási- barlangról.
       1868- ban Orbán Balázs a Székelyföld leírásában változatos néprajzi, történelmi és kutatástörténeti szempontból ismerteti a Vargyas szorost, újraközölve Fekete István térképét is.
      A XX. század elején Podek Ferenc közöl tudományos értékű szakírásokat 1908-1914 között. Strömpl Gábor (A Vargyas szurdoka. Földrajzi Közlemények. 1912) című  munkában elsőként foglalkozik a Vargyas szoros keletkezésének szaktanulmányozásával.
       1941- ben  székelyudvarhelyi kutatók Haáz Ferenc és Jodál Károly végeznek megfigyeléseket az Erdélyi Múzeum Egyesület megbízásából. Kutatásuk és felmérések során 30 barlangról készítenek beszámolót, térképet és elsőkén szerkesztik meg a szurdok térképét.
     1943- ban Mottl Mária elsőként őslénytani kutatásokat végez, Kessler Hubert a Földtani Intézet számára készít megfigyeléseket.
     Román bukaresti kutatók több éves kutatómunka során (1952-1958) Traian Orghidan és Margareta Dumitrescu a szoros monografikus leírását is elkészítik, számos új adatok is közölnek amelyet az Emil Racovita Barlangtani Intézet tudományos közleményében meg is jelentetnek. Ők tüntetik fel elsőként térképen a  Nagytermet, habár ez a terem  már ismert volt, több turista már járt itt.
 
 
 
   1970- es évektől kezdődően  a barlangkutatások, régészeti feltárások, térképezések  és nem utolsó sorban a völgy értékeinek megőrzése a Vargyas szorosban  szorosan összefonódik Dénes István geológus, barlangkutató nevével, aki több mint 30 éves kitartó kutató munkájának köszönhetően számos cikkben, tanulmányban közölte és ismerté tette a Vargyas - völgyének tudományos természeti értékeit.

 

 

A Vargyas Szoros Erdély egyik leglátványosabb és leglátogatottabb karsztvidéke. Szentegyházától hozzávetőleg 15 km-re húzódik, de megközelíthető még Vargyasról (10 km), Homoródalmásról (9 km), Kiruly-fűrdőről (15 km) és Szelterszről (10 km) is.
A 4 km hosszú szorosban a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak óta. Eddig mintegy 124 kisebb – 5-10 m hosszú – illetve nagyobb – 10-1550 m hosszú – barlangot tártak fel, amelyek 4 szinten – 5-200 m magasságban – helyezkednek el a patak jelenlegi szintje felett és összhosszuk eléri a 7450 m-t. Az ötödik barlangszint a ma is alakulásban lévő patakos – úgynevezett aktív-barlangrendszer.

A barlangok feltárt és még fel nem tárt régészeti értékeket rejtegetnek. Barlangászati szempontból változatos képződményeket tartalmaznak. A szurdokvölgy legnagyobb és legismertebb barlangja az Almási-barlang, más néven Orbán Balázs barlang, Nagy barlang vagy Kőlik. A Nagy barlang kataszteri száma 1200/14, összhossza eléri a 1,5 km-t, négy természetes bejárata ismeretes. Ez a barlang Erdély első tudományosan felkutatott barlangja. Más ismertebb, nagyobb barlangok még a Lócsűr vagy Ló-barlang, a Kőcsűr, a Cseppköves-, a Levis- illetve az Aktív-barlang.

A történelmi időkben a szoros barlangjai lakóhelyként és menedékként szolgáltak a környékbelieknek. Ennek ma is látható bizonyítékai a Nagy barlang bejáratánál található védőfal maradványok. A szurdokvölgy közelében, Kőmezején húzódik a Tatársánc, ami a Szent László korabeli Magyar Királyság keleti határait őrző védelmi rendszerhez tartozott. Nem messze itt állt a Tatárkápolna, minek romjai ma is állnak. A kápolna és a Kőlik ( a Nagy barlang) szintén szerves részei voltak a védelmi rendszernek.

A Csala-tornya legendája

• 

A szentegyházi termálfürdő mellett folyó Vargyas-patak érdekes módon vulkanikus vidéken hirtelen mészkőből álló vidékre ér, s ebbe a mészkőbe egy csodálatosan szép, szűk szorost alakított ki. A mészkő alkalmas barlangok kialakulására is. Van is bőven ezekből a szorosban. Ezeket Almási-barlangoknak nevezik. A múltban vita volt Almás és Vargyas között a szoros birtoklásáért. Az udvarhelyi bíróság Almásnak ítélte, azzal a kikötéssel, hogy vészhelyzetben a vargyasiak is használhassák. A barlangok közül legnagyobb az Orbán Balázs-barlang, melyet maga Orbán Balázs az okiratok alapján még Csudálókőnek nevez, a nép nyelvén pedig egyszerűen Kőlik. Erről a barlangról szól a legenda:

„Az Almási-barlang átellenében van egy karcsú, magas szikla, olyan, mint egy torony: Csala-tornya a neve.

Ez a Csala, akiről a sziklát elnevezték, híres vitéz volt a tatárjárás idejében. De hiába, sokan voltak a tatárok, a maroknyi székelység nem tudott sokáig ellenállni, s mint rendesen nagy veszedelmek idején, behúzódtak az Almási-barlangba. Csala is ide vezette a népét, de mentek nyomukba a tatárok is, elállották a barlang nyílását, s nem mozdultak onnan. Arra számítottak, hogy kiéheztetik a székelyeket. Ezek vittek magukkal, amit vihettek; éltek szűköcskén, ahogy lehetett, de egyszer aztán elfogyott minden eleség. Voltak vagy ezren, s egy maroknyi lisztjük volt mindössze.

Hanem a tatároknak sem volt valami jó dolguk odakint. Közel s messze vidéken, ami ennivalót találtak, mindent fölettek, s már-már azon gondolkoztak, hogy továbbálljanak.

Valahogy megsejdítette ezt egy vénleány, s mit gondolt, mit nem – azt a maréknyi lisztet hamuba keverte, meggyúrta, mint az igazi tésztát, s akkora kenyeret sütött, mint egy taligakerék. Jó pirosra sütötte a hamukenyeret, aztán beleszúrta egy hosszú karóba, kinyújtotta a barlang nyílásán, s megforgatta, hadd lássák a tatárok, hogy van kenyerük elég.

Hát csakugyan jól számított a vénleány. Látják a tatárok a rengeteg nagy kenyeret, gondolják magukban: jobb lesz odébbállni, mert ezeket ugyan ki nem éheztetik.

Csakugyan el is indulnak, s ameddig a barlang szájától el lehetett látni, egy óra múlva híre-pora sem volt a tatárnak.

Hej, Istenem, örültek a népek! Hazamehetnek ismét a falujukba; felépítik újra házaikat, szánthatnak, vethetnek, nem sanyargatja többet a tatár.

Mindjárt nekikészülődtek, de akkor eléállott Csala vezér, s mondá az embereknek:

Megálljatok! Várjatok még! Nehogy nagy örömeteknek siralom legyen a vége. Ismerem én a tatár természetét. Vigyázzatok, mert cselt vet nekünk. Maradjatok itt egy keveset, én itt átellenben fölmegyek arra a sziklára, onnét látni lehet egész Erdővidéket, majd meglátom, hogy csakugyan elmentek-e?

Kiment Csala a barlangból, leszállott a patakba, s a patakból egy szempillantásra fölmászott a sziklatorony tetejére. Olyan keskeny volt a szikla teteje, hogy éppen csak reá léphetett, de az ő lába nem ingadozott, úgy állott a szédületes magasságban, mintha a sziklából nőtt volna ki. Aztán végigtekintett az erdőkön, a pusztaságokon: látta egész Erdővidéket, látta a leégett falukat.

Hamuban hevert valamennyi, hanem tatárnak híre-nyoma sem volt, bármerre tekintett. Úgy megörült ezen, hogy szertelen nagy örömében megfeledkezett magáról, hirtelen a barlang nyílása felé fordult, de csak ennyit kiálthatott: jertek! – abban a pillanatban eltántorodott, lezuhant a torony tetejéről, s szörnyű halált halt. Eltemették nagy jajszóval, keserves sírással Csala vezért a torony tövébe, s áldott emlékezetét nem feledték el soha. Neve és emléke él ma is, s azt a magas sziklaszálat Csala-tornyának hívják, míg egy székely lesz e földön".

A barlangot valóban használhatták vészhelyzetben a környező falvak lakói, a barlang száját lőrésekkel ellátott fallal zárták el, csak egy kis ajtón lehetett bejutni a hatalmas előcsarnokba. A fal maradványai jelenleg is látszanak. A barlangba létrán lehetett feljutni, ha a létrát felhúzták, a falat nehezen lehetett megmászni. Jelenleg biztonságos vaslétrán lehet feljutni.

A barlanggal szembeni oldalon látszik a Csala-tornyának nevezett szikla.

A többi barlang közül legnagyobb a Lócsűr, az Orbán Balázs-barlanggal szembeni oldalon. A szorosba legkönnyebben Vargyas irányából lehet bejutni. Almásról, Lövétéről, Kirujsarkától kétórányi gyaloglás után juthatunk el a Vargyas-patak bal oldalán levő Mál-oldalára, a Kőmezőre. Itt még most is megtaláljuk a fákkal benőtt Tatár-kápolna romjait. A kápolnát a hagyományok szerint a tatároktól való szerencsés megmenekülés emlékére építették és sokáig hálaünnepet tartottak a menekülés emlékére.

A Tatár-kápolnától beereszkedhetünk egy meredek ösvényen a szorosba, vagy a Mál-oldalán vezető Farkasösvényen a szoros vargyasi kijáratához jutunk.