Medve-tó Szováta

A Medve-tó
A kiterített medvebőrhöz hasonlító Medve-tó két világrekordot is magáénak mondhat. A Medve-tó a legnagyobb heliotermikus tó a világon, és egyedülálló Európában, valamint az egyetlen természetes tó a világon, amelynek keletkezését szinte percnyi pontossággal ismerjük. 1875. május 27-én, 11 óra körül jött létre egy víznyelő természetes eltömődésével.
Rendkívül magas sótartalmú vize miatt – mely a nap melegétől akár 70°C-ra is felmelegedhet – méltán nevezik Erdély Holt-tengerének. Az egyedülálló természeti ritkaság és gyógykezelések számtalan betegségre kínálnak gyógyírt. Sikeresen alkalmazható többek között a reumás, nőgyógyászati, gyulladások, ízületi bántalmak, bőrbetegségek és a perifériás idegrendszer megbetegedéseinek kezelésére,valamint a meddőség gyógyitására is.



A Medvetó legendája



Fenn a fenyvesek koszorúzta zordon hegyek közt lakott egy gyönyörűséges tündérasszony. Nagy varázsereje volt, de a szerelem hatalma őt is leigázta. Történt, hogy a havasi legelőn meglátott egy sudár pásztorlegényt, amint a nyáját legelteti. Menten belé szerelmesedett, de úgy, hogy nem volt se éjjele, se nappala. Örökkétig csak a pásztorlegényt leste, s hallgatta a szívet melengető szép furulyája játékát. Hát, ahogy leskelődik utána, észreveszi, amit a Juhod partján ölelgeti, csókolgatja szép szeretőjét, aki nem más, mint a szomszéd esztena pásztorának a leánya. A tündérasszony rettentő haragra gerjedt, s megátkozta súlyos átokkal a legényt is, meg a leányt is. Abban a szempillantásban a juhnyáj, az esztena, a leány, s a pásztorfiú kővé változtak. Aki arra jár ma is láthatja kőberbécseket a juhod völgyében. De a szép tündérasszony nem tudta feledni szerelemét. Csak bolyongott, kóborolt a hegyek között, az erdőben. Se nem ett, se nem itt ez alatt, csoda, hogy bele nem halt. Ahogy ott bolyongott, kóborolt a tüskés ágak összeszaggatták a gyönyörű ruháját, letépték fehér fátylát, s ahova a fátyol darabjai leestek, ott mind sóvirágok fakadtak, s alattuk sóhegyek. Zavarodott elmével került haza hosszú napok múlva. Megállott az üres ház előtt, bent a tűzhelyen még parázslott a zsarátnok. Nézte, nézte elborul szemekkel a házát, s azt is megátkozta. A ház nagy robajjal mindenestől elsüllyedt a föld alá. Helyén egy tó keletkezett, melynek vizét még most is melegíti tűzhelyének melege. Tovább vándorolt a szomorú szívű tündérasszony, fel azon egész a hegytetejéig, s az óta is ott sír éjszakákon át. Ha figyelmesen hallgatózol, meghalhatod, ahogy sóhajtozik, nyög bánatában. Szemeiből patakzik a könny, s összegyűlik lenn az aljban. Úgy nevezik ezt a helyet most: Fekete-tó,vagyis Medve-tó.

Székelyföld jellegzetes tájai

A Parajdi Sóbánya

A sóbányát remek gyógyhatása miatt keresik fel ily sokan. Az erdélyi sóbányák közül egyedül itt történik föld alatti gyógykezelés – e célra használják a sóbánya egyik felhagyott szintjét. Itt a felszíntől számított 80 m mélységben, nyári szezonban akár 3000-4000 látogató is megfordul naponta. A villanyvilágítással és állandó szellőztetéssel ellátott tágas kamrákban játszótér, ökumenikus kápolna, büfé, számtalan ülőalkalmatosság, biliárd és asztalitenisz teszik változatosabbá a napi kötelező négy órás kezelési programot. A gyerekek számára rendkívüli élmény a föld alatti világ játszótere. A lent tartózkodás alatt szakember vezeti a gyógytornát és a sétát, mellyel fokozatosan növelhető a betegek fizikai terheléshez való alkalmazkodóképessége. Az eddigi kutatások alapján a parajdi sóbánya gyógyhatása mellett a következő tények érvelnek: a föld alatti levegő nagyfokú tisztasága, a levegő magas relatív páratartalma, a párakondenzátum kedvező összetétele, a levegő állandó hőmérséklete, a relatív alacsony hőmérséklet mellékhatása, a levegő csökkent áramlási sebessége, valamint a levegő magasabb széndioxid tartalma. A test gyógyulása mellett lelki támaszt nyújt az 1993-ban felszentelt, Nepomuki Szent János védelmébe ajánlott templomrész.

A parajdi sóbányában elért eredmények azt mutatják, hogy a szpeleó- és klimatoterápiás föld alatti kezelés egy egyszerű és hasznos módszernek tűnik, hozzájárul a betegek légúti panaszainak javulásához, a lelki egyensúly és a vegetatív idegrendszer tónusának a helyreállításához.

A sóvidék felkeresése szinte kötelező program a Székelyföldre látogatók számára. Híres sóbányák, sósvízű tavak, és sósziklák vidéke ez. Parajd és Szováta neve mindenki számára ismerősen cseng. A környéken mára rómaiak is bányásztak sót. A parajdi sóbánya látogatható, a mélyben hatalmas terek tárulnak fel, ahová százával járnak gyógyulni felnőttek és gyerekek. Szovátán az öt sóstóból álló gyógyfürdő környékén hófehéren csillogó sósziklákra is bukkanhatunk.





A bányától nem messze, ugyan abban az utcában van a parajdi strand, mely egy medencéből áll. Különlegessége a vízének az igen magas sótartalma. Olyan nagy itt a sókoncentráció, hogy fel lehet feküdni a víz felszínére a nélkül, hogy az ember úszna, így lebeg, mint egy uszadékfa. Ha a medencéből kilépünk és nem tusolunk le, akkor száradás után mint a homokot seperhetjük le bőrünkről a sókristályokat.

Farsangi szokások Erdélyben

A székely falu világában a farsang mindig óriási közösségformáló erõvel bírt. Ezt ismerte fel, és fõleg ezen okból kifolyólag tiltotta be a kommunista államhatalom a farsangi népszokások gyakorlását. Arról aligha kell beszélnünk, hogy mekkora törést jelentett a negyven évi kényszerszünet, viszont sokkal többet arról, hogy hogyan maradt meg a régi farsangi idõk emléke az idõs nemzedék emlékezetében, amit a kilencvenes évek elején megpróbáltak átadni az ifjúságnak.

Fonójátékok

Régen a farsang idején a fonóházakban minden este történt valami "bolondozás", énekeltek, táncoltak, játszottak. Az utcafonókban, ahol egy-egy utca asszonyai estéről estére együtt fontak, beszélgettek, mindenki jól ismerte egymást.
Ha valaki farsang idején távolmaradt a társaságtól, a többiek utána mentek, és úgy ahogy otthon találták - ha éppen munka közben is - lepedőt dobtak rá, összekötötték, szánkóra ültették, majd dob, csengő, rézmozsár fülsiketítő zaja, az asszonyok rikoltozása közepette vitték a fonóba.
Farsang idején nem hiányozhatott senki, mert akkor a játék már nem volt teljes értékű. A lányfonók különösen zajosok voltak, mert oda a legények is eljártak, és a tréfás játékok hajnalig tartó mulatozással végződtek. Ha egy leány leejtette az orsóját valamelyik legény gyorsan felkapta azt és csak csók ellenében adta vissza. A fonóházi mulatozások húshagyó keddig a farsang végéig tartottak. Az utolsó fonóházi összejövetel a fonóvégzés felért egy kisebb lakodalommal. Ilyenkor tésztát sütöttek, italt vittek, töltött káposztát főztek. Erre az estére az asszonyok elhívták férjeiket is, akik zenészeket fogadtak, és hajnalig tartott a tánc. Ezt követően azután az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal, a farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.

A hamarabb összeült leányok szerelmi jósló cselekményeivel kezdődött a fonó majd ügyességi játékokkal folytatódott, melyeket a legények szeme előtt nem játszottak volna. A legények megérkezése és bizonyos idejű munka után kezdődött az ő virtuskodó, egymást beugrató játékuk, majd következett az este csúcspontja, amikor közösen játszottak, s ebből legtöbbször nem hiányzott a párválasztó játék. A menyecskék, asszonyok fonóját a munka töltötte ki, de ezekben is sor került énekre, táncra, asszonyi mulatságra.

Farsangi köszöntő

Én vagyok a titkot morgó
Száz éves jövendőmondó.
Tisztes képem rajza ott van
Ó-kalendáriumokban.
Nem hiszitek el?Csodálom.
Van süvegem, van szakállam.
Tegnap óta, sajnos, érzem,
ókuláré kell már nékem.
A titkokat megleshetem
varászlósan, szemfülesen.
Ha figyeltek, megtanítom,
elárulom, mi a titkom.
Tudja meg kicsinye- nagyja:
ez a farsang kezdőnapja.
Itt a köpönyegem alatt
rejtőzik egy ördöglakat.
Mit lakatol?Megtudjátok:
tréfát, nótát, mókát, táncot.
Szabadítsam rátok őket?
Kérlek!Ettől mi sem könnyebb.
Egy kattintás, kulcsfordítás:
kezdődjék a farsangolás!
Hegyi Füstös István

Wass Albert: Otthon az, ahova hazatérsz.

Wass Albert: Otthon az, ahova hazatérsz.

Ahol valaki vár este.
Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait.
Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz.
Nem csak pihensz, hanem kipihened magad.
Kipihened az életet, az embereket, mindent.

Ahol otthon vagy, az az otthon.
Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba.
Ha tízen vagytok benne, az se baj.
Ha mind a tízen egyek vagytok ebben,
hogy haza tértek, amikor este hazatértek.
Nem kell hozzá sok, csak egy szoba
és egy érzés.
Egy egészen egyszerű állati érzés:
hogy ma itt élek.

Van egy ágy, amiben alszom, egy szék,
amire leülök, egy kályha, ami meleget ad.
És hogy ebben a körülöttem lévő széles,
nagy és furcsa világban ez a kis hely
nem idegen és ma az enyém.
Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső,
vagy süvölt a szél.
És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak.

Ez az otthon. Minden embernek módja van hozzá.
Egy szűk padlásszoba is lehet otthon.
Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet.
Ha az ember önmagából is hozzáad valamit.
Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál.
Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben.
Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra.
Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben. (...)
Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon.

Január

Január...2011...01

Mindent befújnak, fednek zord havak.
Jégcsap-szakáll csüng bölcs kunyhó-ereszről:
Karmos szelek zimankót hordanak
Aggult időben, Erdélyen keresztül.
Vén fák az erdőn fölcsikorgatnak,
Hunyt csillagképek régi fénye rezdül,
S az égi órák visszaforgatnak…
Aggult időben, Erdélyen keresztül
Karmos szelek zimankót hordanak,
Jégcsap-szakáll csüng bölcs kunyhó-ereszről:
Mindent befújnak, fednek zord havak.

Január...2011

Kovács András Ferenc : Erdélyi tél


Mindent befújnak, fednek zord havak.
Jégcsap-szakáll csüng bölcs kunyhó-ereszről:
Karmos szelek zimankót hordanak
Aggult időben, Erdélyen keresztül.
Vén fák az erdőn fölcsikorgatnak,
Hunyt csillagképek régi fénye rezdül,
S az égi órák visszaforgatnak…
Aggult időben, Erdélyen keresztül
Karmos szelek zimankót hordanak,
Jégcsap-szakáll csüng bölcs kunyhó-ereszről:
Mindent befújnak, fednek zord havak.